Veletek is előfordult már ilyen? Felnősz, és rájössz, ki is valójában az anyád? Ez lehet klimax 40 évesen?
Rettentő jó kapcsolatunk volt édesanyámmal közel 18 évig, elválaszthatatlanok voltunk. Engem sokat bántottak az iskolában, barátaim sem voltak, ezért anyámmal tudtam otthon minden megbeszélni. Neki sem voltak barátai, közvetlen, barátságos, társaságkedvelő asszony, de egész életét a nevelésünkre áldozta fel és soha ki sem mozdult sehova. Tényleg csodás anya volt, legjobb barátnő, megértő, kedves. Apával is jól megvannak relative.
Az utóbbi időben problémák merültek fel az életemben (nem drog, terhes sem vagyok)...egy egészségügyi gond. Úgy veszem észre, hogy nem képes ezt elfogadni. Nem segít, nem támogat lelkileg, sőt csak nehezítí!! Szid, lehord hogy hogy lehetek ilyen elcseszett, mindenbe beleköt. És azt mondja hogy szakadjak le róla, 18 évig bírta játszani a jó anya szerepet. Lesokkolódtam. Anyám soha nem volt ilyen...soha. Tőle jobbat nem is tudtam elképzelni, imádtuk egymást. Egy jó lélek volt. De amit az utóbbi időben produkál...rá sem ismerek. Nem akar segíteni, magamra hagy.
Elvesztettem a legjobb barátom, az anyám. Mit tegyek?
Elment az életkedvem is.
Klimaxolhat 40 évesen?
Apa is odajött hozzám hogy jó lenne ha kevesebb időt töltenék anyával, mert már felnőtt, felelősségteljes nő vagyok..18 évesen 😀
Tanácstalan vagyok. Veletek volt ilyen?
Látni kell, hogy ilyen netes fórumokon sokan felületesen olvasnak, gondolkodás nélkül írnak valamit, annyira ne foglalkozz vele.
Én értem a problémádat, a betegséged komoly, de ha nem lenne az, akkor is elvárható lenne, hogy a szüleid legalább lelkileg támogassanak. Mondjuk, egyetemista korodban egy vizsgáztató megbuktat, miközben te mindent tudtál a tananyagból, csak ò szándékosan valami olyat kérdez, ami az anyagban hem volt benne. Ez sem halálos betegség, de egy anya ilyen esetben is vígasztalja a gyerekét.
Mi lehet anyád viselkedésének oka?
Szerintem valami rajtad kívül álló dologról lehet szó, ami miatt magát sokkal jobban sajnálja, veled egyszerűen nem tud foglalkozni. Nekem volt egy rokonom (nem közvetlen családtag), aki nagyln furcsán, ellenségesen, arrogánsan viselkedett velem. Egy éven belül kiderült, hogy erős a gyanú egy halálos betegségre. Amit ò már tudott. Ezt követően a vizsgálatok igazolták a gyanút, fél éven belül meghalt.
De lehet az is, hogy volt anyádnak egy szeretòje, az most otthagyta, ezen annyira kiborult, hogy mással nem tud foglalkozni.
Ha eleresztjük a fantáziánkat, bármire gondolhatunk, lényeh, hogy valami olyasmi történt, ami miatt önmagát sokkal jobban sajnálja, mint téged.
Szerintem önző vagy, tutyimutyinak tűnsz
és akaratosnak is, nem vagy életrevaló. Nőj fel, hagyd anyukádat pihenni, lehet, hogy neki is gondjai vannak, és nem veled akarja megbeszelni.
Kedves 33-as, nagyon szépen köszönöm a válaszod! Igen, sajnos elég sokan olvassák el felületesen a dolgokat, és átsiklanak egy- két információn. A negatívra koncentrálnak, az az elsődleges amit észrevesznek és a fejükben marad, már csak a leghétköznapibb dolgokban is így van. Meg kritizálni is lehet, de segíteni. Mindegy is,jó kis mulatság volt olvasgatni őket, hogy így a látatlanból obszcén módon jellemeznek engem.
Lényeg, hogy minden jól alakuljon az életükben, csak ennyit kívánok. Minden hátsó szándék nélkül 🙂
Neked pedig tényleg köszi az empátiát, véleményed. Szerintem is így lehet. Még egy édesanyuka is írt privátot, ő is nagyon kedvesen el tudott beszélgetni, tanácsokat adni.
További szép napot 😉
Tenyleg erdekes egy stilusod van kerdezo, nem bantasbol irom.
Na de az a lenyeg higy megoldodott a problemad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!