Fillérba****s ha ezért nem akarok étterembe menni?

25 éves vagyok, szegények voltunk mindig is.Nem az az igazi mélyszegénység, de sok dolgot nem engedhettünk meg magunknak, viszont voltak lehetőségeim.

Mostanra talán sikerült odajutnom, hogy egy kicsivel de többet keresek az átlagnál (attól messze vagyok, hogy gazdag legyek, de többé-kevésbé elégedett vagyok az anyagi helyzetemmel)

Ehhez hozzátartozik, hogy egy fillérb***ó ember vagyok, ezt sokan megmondták, tudom én is, sokszor szégyellem, de nem tudok vele mit csinálni, betegesen zavar ha nincs meg egy bizonyos kvóta a számlámon, és mindig magasabbra kerül a léc, szóval benne vagyok ebbe az ördögi körforgásba.(de még mindig jobbnak tartom ezt annál ahogy a szüleim éltek/élnek)

Egyébként meg pont az ő életvitelük miatt lettem ilyen.

A nagybátyámékkal szoros a családi kapcsolat, ők alapvetően külföldön élnek, de 3 hónapot nyaralnak a Balatonnál minden nyáron, nekik rengeteg pénzük van is meg volt is.

Régebben sokszor elvitt nagybátyám étterembe minket, meg meghívott a nyaralójukba.

Ilyenkor ő állt mindent.

Mostanság beszéltünk arról, hogy látják, hogy jobban megy nekem, stbstb (csak beszélgettünk, hogy örülnek neki, semmi konkrétum)

Aztán rá pár hétre mondta nagybátyám, hogy összeülhetnénk családostul egy vacsorára.

Ez így is történt, szokásosan jó hangulatban telt minden, majd az este végén nagybátyám átnyújtotta nekem a számlát, hogy a felét ő állja.

40 ezer forintot fizettem, de rögtön levert a víz.Nem azért mert hű de nagy pénz és kifizethetetlen, na de egy vacsorára?!

Nekem ez nem ér ennyit.Igen, azt hittem, hogy ő fizeti mint régen.Igen, úgy jó lett volna, gondoltam ez egy meghívás volt, hogy menjünk étterembe.Ha nekem az elején azt mondja, hogy a családom fogyasztását majd nekem kell fizetnem biztos, hogy nem megyek.

Azóta volt egy újabb meghívása, arra sem mentem, de a család igen.Ugyan úgy állta a részüket mint régen.

Most májusban jönnek megint, és névnapozni akar egy étterembe, mondtam, hogy nem megyek, és már fel vannak háborodva, hogy mi az, hogy nem találkozok velük hónapok óta?!

Nem szeretném ha megint csőbe húzna, egyszerűen nem szánok rá egy vacsorára nemhogy 40 de 20 ezret sem.

Szívesen találkoznék velük vagy nálunk, vagy náluk, nekem mindegy, de nem így."Ingyen is találkozhatunk"

Viszont ebből nem tudom, hogy hogy lehet jól kijönni.Mert ugye nekem ez az egyetlen okom, viszont nem várhatom el nagybátyámtól, hogy csak ő fizessen.Én viszont úgy vagyok vele, hogy ezt nem engedhetem meg magamnak.

Nekik meg ez a heppjük, hogy étterem, étterem, étterem.