Ti hogy kezelitek a váratlanul betoppanó vendégeket?

ha hívnak felveszed.ha azzal kapcsolatban hívnak, hogy ott vannak előtted és engedd be őket,akkor mondd nekik mivel nem tudtál arról hogy jönnének neked nem alkalmas az időpont..(programod van,barátnőnél vagy,elutaztatok,stb)

Legközelebb előre szóljanak az érkezésükről.

Megsértődnek? Le vannak szarva, hogy finoman és nőiesen fejezzem ki magam. Te nem sértődsz meg ha betolják a valagukat az ajtón? Na, őket ez nem érdekli. Érdekeljen téged is ennyire.

A telefonos téma még... Felveszed megkérdezed vmi baj van? Ha nincs akkor húzzanak a πcsába... Ne hogy a befőtt tegye el a nagymamát.

Kisbabás vagyok. Utálom, ha csak betoppannak.

Sajnos gyerekként a családom, rokonaim körében ez elfogadott volt, így ha én megmondom, hogy a mi családunkban nem az, akkor bunkó vagyok. Volt, aki szülés utáni héten sértődött meg, mert kértem egy kis türelmet.

De evvel nem szabad foglalkozni! Sértődjenek meg, ha akarnak, de a szabályokat tartsák tiszteletben.

Akkor azt képzeljétek el, hogy pl az én apósom simán fogja magát és BELESELKEDIK az ablakokon!!!

Olyat, hogy odacsörgök negyed órával korábban, hogy te hülye, hát jönnék, olyan náluk nem létezik.

Előzőleg egy földszinti lakásban laktunk, előttünk egy mini park, após ahelyett, hogy legalább normálisan becsengetve jelezte volna a jöttét, odaállt az ablakok valamelyikébe és addig leselkedett, míg a szívbajt hozva rám észrevettem. Hatalmas nagy sutyerákságnak tartom, nem tudom, ki hogy van vele....

Erre most építkeztünk, qrrrva nagy a telek, nincs pénzünk egyenlőre kerítésre, kapura, na, el lehet képzelni. Kopogni a bejáratin, jelezni, hohogy itt vagyok tovàbbra sem szokás, ellenben bámul be vmlyik ablakon :-(.

Lehet bibijük a fejükben, igen, de mindkettőjüknek. Amennyiben a bibi alatt sültparaszt, senkivel nem törődő neveletlenséget értünk.

Náluk ez normális, anyósom egyszer hangosan RÖHÖGVE fejtette ki a fiának (férjem) a konyhában, hogy ki a "Peti", valami köztársasági elnök, hogy előzőleg oda kell hozzá csörgetni???! Márminthogy ezt válaszolta a saját anyjának, amikor az aggodalmát fejezte ki, hogy esetleg az utolsó stádiumos rákbeteg unokája (a 38 éves "Peti"!!!) ha odaállít hozzá, nem fogja beengedni és talán hívni kellene előtte.....

És ez nem kamu, megtörtént, pontosan így, ahogy leírtam, csak a név nem stimmel. Felfordult tőle a gyomrom.

Szóval ezek után nincs mit csodálkozni, hogy hozzánk értesítés nélkül jártak, bár az ablakon való leselkedést már akkora tahóságnak érzem, hogy tényleg nincs rá szavam.

Vannak ilyen emberek, ha értésükre adod, hogy manapság van telefon és nem szokás sehova csak úgy odaállítani, inkább nem is jön.

Bár nem hiszem, hogy sokat vesztene velük az ember.

Nálunk otthon szomszédokkal volt ez. Nagyon jóban voltunk velük ezért, tök normális volt (a szüleimnek), hogy a szomszéd nő besétál a lakásunkba, ha át akar jönni és bemegy hozzád a konyhába, hogy kéne 1 kg liszt vagy valami. Emiatt soha nem lehetett otthon kényelmesen lenni, mert mi van, ha pont átjön XY rajtam meg nincs melltartó a póló alatt. Nyilván ez a helyzet másabb volt és kevésbé zavaró, mert nem maradt ott órákig vendégeskedni, csak átugrott egy pár percre. (Ők is simán megengedték, hogy besétáljak a lakásukba, de én soha nem mentem úgy be, hogy ne kopogjak legalább.)

Szerencsére én 200 km-re lakok a családomtól, így a váratlan betoppanást nem merik megkockáztatni. Egy olyan eset volt, hogy anyum csütörtök este írt rám, hogy másnap délelőtt feljönnének péntektől vasárnapig. Nekünk nem volt alkalmas, ezt normálisan meg is mondtam neki, hogy ne haragudjon, de programunk van. Pár óra múlva kaptam egy telefont a nagynénémtől, hogy én milyen vagyok, hogy elutasítom az anyámat, meg mi az, hogy nem érek rá, mikor ő már egy hete erre készül, már szabit is vett ki meg minden és most milyen szomorú miattam, stb. Na akkor lett megmondva, hogy nekem pár órája szólt erről az egészről, és ha ilyet tervez akkor nekem szóljon egy héttel előtte és ne mindenki másnak.

Másik eset, akkor anyumékkal meg volt beszélve, hogy feljönnek anyum és a barátja, azaz 2 fő. Aztán az utcából telefonál, hogy mindjárt itt vannak, de 2 kocsival jönnek, mert jött a tesója, meg uncsimék, meg mama, stb. Két ember helyett jött nyolc. Mi akkor költöztünk be, nem is volt annyi székünk és se süti, se üdítő nem volt elég. A rokonok be is szóltak, hogy jó béna vendéglátó vagyok, hogy így készülök, merthogy ők úgy tudták, hogy én hívtam őket. Nem akartam jelenetet rendezni, úgy gondoltam, majd anyummal utólag megbeszélem, hogy ilyet máskor ne csináljon, de még mindig tudták fokozni a helyzetet. Ugyanis, amég én lent voltam a kocsiknál pakolni a cuccokat, amiket hoztak ők elkezdték átrendezni a lakásunkat, mert nekik így nem tetszik. Fotelt arrébb tologatták, konyhát teljesen átrendezték úgy, ahogy otthon van, mert az úgy a jó és egy külön spajzot akartak kialakítani a lomosból, mert hoztak egy zsák krumplit és mi az, hogy nincs hova tenni. (Társasházban lakunk, se pince, se kamra ezt tudták nagyon jól.) Na ekkor lett elegem és mondtam meg, hogy be lehet fejezni, mert nem ők laknak itt. Persze magasról szartak rá, hogy én mérges vagyok, kiabálok meg szedem ki a kezükből a cuccokat. Felkaptak valami mást és vitték azt, mint akik süketek és közben egymással beszélgettek, hogy milyen jó lesz ide tenni a lekvárokat. Mintha én nem is lettem volna ott. Mivel láthatóan le se szartak közöltem velük, hogy egereink vannak, így mindenki kimenekült a házból. (Szerencsére rajtam kívül az egész családom retteg az egerektől.) Így a vendégség további részét a ház előtt állva töltötték. Anyum több látogatás alkalmával is elkezdett rendezkedni és egyáltalán nem érti, hogy mi ezzel a probléma (volt hogy számon is kérte rajtam, hogy miért pakoltam én vissza a fűszereket, mikor ő már rendet rakott), mint ahogy azt sem, hogy az miért volt baj, hogy meghívta a nevemben a rokonságot. Egyszerűen nem lehet neki elmagyarázni, hogy ez nem így megy, úgyhogy csak annyit kértem tőle, hogy ha jönni akarnak akkor szóljanak pár nappal korábban, tanulva az első esetből. A többi rokon azóta nem volt nálunk szerencsére és nem is akarnak jönni.

A sok fölösleges cuccnak a 90%-át visszaküldtem velük (Lekvárok, befőttek, krumpli, répa, stb.), mert ketten lakunk itt és mivel tárolni nem tudjuk ezért csak ránk rohad az egész. Persze meg voltak sértve, de nem érdekelt, tudták, hogy hol lakunk és hogy nem fogunk egy zsák krumplit megenni. Meg lett mondva, hogy ha nem viszik el akkor kuka. Hogy megsértődtek e a látogatás alatt nem érdekel. Úgysem fogják fel, hogy mi a gond azzal, amit csináltak, nem is erőlködök. Mióta szobacicáink vannak nem is akarnak jönni, mert ők nem mennek olyan házba, ahol állatok élnek. (Hála a jó istennek.) Eleinte nagynéném fújta telefonba, hogy majd ők feljönnek és eltirhítják innen az állatokat, de meg lett mondva, hogy ez nem így megy és rohadtul nincs beleszólásuk, hogy milyen állatokat tartunk, így egy idő után leszállt a témáról. (De azért most karácsonykor sem hagyhatta ki, hogy milyen undorítóak az állataink.)

Kérdező, annyit tudsz tenni, hogy nem engeded be őket és normálisan elmondod nekik, hogy miért nem. Vagy értelmesek és megértik vagy nem és megsértődnek. Engem már nem érdekel, hogy sértődés lesz e, én sem érek rá mindig és ezt tartsák tiszteletben. Örülök, hogy nem akarnak hozzánk jönni, mert biztos hogy nem kérdeznének meg előtte.

Szerintem alap lenne odatelefonálni előtte és felfogni, ha nem alkalmas. Nem még felháborodni, hogy nem állsz 0-24-ben a rendelkezésükre.