Ezt hogy kezelnétek? Szeretném megelőzni a háborút.

Nem kritizálom őt, csak nem tudom kezelni, és tanácsot kértem. Az egy légtér pedig az, hogy egy oviba és suliba járnak a gyerekek, egy csoportba és egy osztályba, így reggel és délután elkerülhetetlen a találkozás.

És nem vagyok irigy, rengeteg ruhát, cipőt kaptak tőlem, sőt a sógornőmnek adtam a tavalyi téli kabátomat, de folyton csak leszólja, pedig semmi bajuk. Ezért nem is adok már nekik. Múltkor náluk voltam, és láttam, hogy a kályha mellé oda van készítve gyújtósnak egy csomó ruha, amit egy héttel azelőtt adtam neki. Szerintem ti sem adnátok így neki.

De neki nem kell indok, nem kell alkalom a leszólásokra. Ha gyes, családi van, akkor azt hallgatom, hogy persze én többet kapok, ha a gyerektartást kapom, egyből jönnek a beszólások.

Tavaly addig fajult a dolog, hogy a lányom kapott ösztöndíjat, ő pedig a polgármesterig rohant cirkuszolni.

Nem vagyunk jóban, és nem is érdekelnének a viták, ha nem most műtöttek volna ( nem szabad idegeskednem, nehogy a magas vérnyomás miatt meginduljon a vérzés), és egy hónap múlva műtenek megint. Elég ez nekem, nem akarok most vitákkal foglalkozni.

Nem fikázom, beletörődtem, hogy ilyen, így nőtt fel. Én nélkülöztem, sokszor nem volt mit ennem, és ezért úgy nevelem a gyerekeimet, hogy ők két puszinak is örülnek szülinapra, akármire. Nem követelőznek, nem várnak el semmit, ahogy én sem. Egyszerűen örülök, ha kapnak valamit.

Nehéz megérteni, ebben benne kell élni ahhoz, hogy valaki tudja, milyen is ez.

Köszönöm a válaszokat, megpróbálom minnél diplomatikusabban intézni.

Nekem van egy előző házasságom, abból egy 11 éves lányom. A mostani párom családja által vannak a konfliktusok. Sajna ő reggeltől késő estig melózik, hétvégén is, szóval keveset érzékel ebből. De sokszor borult már a bili, sokszor kérdőre vonta a sógornőm, volt veszekedés is, amikből már a rendőrök is kivették a részük, mert megjelent sógornőm családja benzines kannákkal, hogy ránk gyújtják a házat...náluk ez szokás. Nem egyszerű eset.

Már fontolóra vettük a költözést, még ha csak egy utcával messzebb is, már megoldaná a dolgot, de így, hogy a szomszédunkban laknak nehéz.

Lényegtelen a származása, nem ítélek el senkit emiatt. Nincs előítéletem senkivel szemben sem, a legjobb barátnőm is roma, és imádom.

Igazából ha még egyszer feljelentem, a tulaj kidobja a lakásból, sógornőmet viszik a zsaruk, a gyerekeket meg a gyámügy. Nem akarok én nekik rosszat.

Ma reggel taliztunk, nem volt még cirkusz, mondta, ők kaptak egy szelet csokit a 3 gyerekre, nem is érti. Nem tudja, hogy a férje ette meg részegen ott helyben, amint megkapta. Még azt se tudja, mi mit kaptunk. De csak idő kérdése.