Költözés az egyetlen megoldás?

Utolsó nyári szünetem van, aminek kb. a felét kórházban töltöttem, most itthon vagyok lábadozni, valamint a szakdolimmal foglalkozom.

Vannak gondok itthon, de a legrosszabb, hogy nem igazán hagynak pihenni. Mamám hajnali 1-kor jár fürdeni, amire felébredek... hajnali 5-kor kezd főzni a konyhában, mert nem tud aludni... fél 8-ra meghozza nagynéném a gyerekét, és véletlenül sem jut eszükbe visszafogni a hangerejüket. Nem tudom, hogy bunkóságból vagy irigységből, de az ajtóm előtt "üvöltözve" (borzasztó hangerejük van) tárgyalják meg a dolgaikat.

Délután sem lehet ledőlni pihenni, mert hiába ragasztottam az ajtóra egy kib szott nagy "Alszom" feliratot, akkor is bekopognak és felkeltenek, ha akarnak valamit pl. az unokatestvérem valamiért nem tud hangot varázsolni a számítógépünkre és úgy nem lehet játszani.

Amúgy is sok tekintetben elcs szett család vagyunk, de ez az egyik legnagyobb problémám, hogy abszolút nincsenek tekintettel nem csak rám, hanem egymásra sem.

A kommunikáció nem megoldás. Ha megkérem őket, hogy az éjszakai eseményekre tekintettel ne hangoskodjanak fél 8-kor is, az a válasz, hogy "miért alszol, hiszen már én is fent vagyok" meg "a gyereket (unokatesót) nem fogom korlátozni miattad", vagyis nem inti csendre, mert attól sérül a lelke. Eleve azért hordja ide nagynéném, mert a férje egy erőszakos ingyenélő, aki le se sz rja a gyerekét, de elválni nem mer tőle. Nem én kértem ide azt a gyereket, neki lehetett volna annyi esze, hogy nem szül ilyen embernek, aki előtte már 2x vált és agyba-főbe verte a feleségeit.

Na, de elkanyarodtam a témától, bocsi. :/

22/L