Mi lehet a megoldás ebben a helyzetben? Egy kerítés elegendő lenne? Hogyan valósítsuk meg anélkül, hogy még több veszekedést szülne ez a helyzet?
Anyósék pár éve rábeszélték a páromat(most 35éves férfi), hogy vegye meg a szomszéd házat hitelre. Megvette, anyósék levezényelték a felújítást(nem bírják elviselni,hogy ne úgy legyen valami, ahogy ők akarják), illetve eltüntették a kerítést a 2 ház közül. Pár év múlva párom után beköltöztem én is. Eleinte jól megvoltunk, hiszen 2 külön ház, nem laktunk együtt négyen. Viszont a szülei egyre jobban ránktelepedtek, csak az a jó, amit ők akarnak,különben óriási hiszti van és addig mondják a magukét,amíg bele nem egyezik az ember. Mivel van kulcsuk, az a szórakozásuk, hogy ha nem vagyunk otthon, akkor bejönnek és pl átrendezik a bútorokat és még ők vannak felháborodva ha visszarendezzük, ahogy nekünk jó. Volt egy nagy összeveszés is emiatt a sokadik ilyen eset után, ekkor közölték hogy itt az udvartól kezdve minden közös. Nem értem miért, hiszen párom fizeti egyedül a hitelt. Após szórakozása hogy szinte naponta átrak valamit a teraszunkon, egyik ablak alól a másik alá, onnan vissza stb mert neki zavarja a szemét, ha valami nem úgy van,ahogy neki tetszik, de pl a kutyái telesz@rják az udvart, az nem zavarja.
Nemrég nekem megszűnt a munkahelyem, szülei beállítottak főgonosznak, azóta mindenről én tehetek. Nekem nem köszönnek, páromat meg átédesgetik, amikor nem vagyok otthon, hogy menjen át enni, mert a kedvencét főzték. Rettentő idegesítő, hogy nem érezhetem magam otthon, mert amint kimegyek az udvarra, egyikük megjelenik, lefigyel stb.
Párom elköltözni nem akar, mert nem akar még egy hitelt, ezt megértem. Ezt a házat nem akarja albérletbe adni,és nem akarja hogy mi ketten albérletbe költözzünk.
Szerintem ebben az esetben (ha nem költözünk) az a minimum hogy felhúzunk egy kerítést,lecseréljük a zárat, hiszen naponta "razziáznak" a szülei az ablakunk alatt mászkálnak, leselkednek. Én ezt már nem bírom tovább. Legrosszabb, hogy meg vannak győződve róla, hogy ők csak jót tesznek, hiszen minden közös, még az én cuccaim is az övéké. Fordítva ez nem igaz, pl nekem nincs kulcsom az ő házukhoz.
Nézd szerintem ez ott lett elcseszve, hogy a szomszédba költöztetek.
Ha ilyenek ahogy leírtad őket nem hiszem, hogy egy kerítés távol tartja őket.
Ez úgy kezdődött, hogy még a párom se költözött be eredetileg, nem is értem, hogy hogy tudták rábeszélni a hitelt, ha önszántából nem akart odaköltözni. Rábeszélték a páromat, hogy após nevére vegye a házat, hiszen így "később kaphat támogatást, mintha az első házát venne, ha másikat akar venni). Magyarán a szülők saját maguknak vetettek egy házat. Később mégis átköltözött oda és én csak akkor költöztem be, mikor már 5 éve együtt voltunk.
Párom mit szól hozzá? Kezdeti magabiztos fellépése és nem tetszése a dolog miatt, átcsapott egy ilyen "dugjuk a fejünket a homokba" stílusba, mert utálja a céltalan veszekedést, az állandó konfliktust. Hiába kérem,hogy állítsa le végre a szüleit, neki már a hócipője tele van azzal,hogy én panaszkodom, mert nem találok valamit,mert eltűnt a teraszról. Hozzáteszem após rokkantnyugdíjas, unatkozik egész nap, őt ez élteti, hogy veszekedjen, az utcán elhaladó emberekkel is ordít, hogy ne itt sétáltassák a kutyáikat, ne erre vigyék a gyerekeiket, mert az ő kutyáit ez zavarja.
Eredetileg anyós előadta nekünk,hogy ő mellettünk áll, itt após a dilis, de hagyjuk rá, mert csak egy unatkozó, morcos vénember. Erre most kiderült, hogy egy követ fújnak.
Én lettem a betolakodó, aki (eleinte munka) és egyetem mellett még elvárja, hogy az ő "kicsi" (35éves) gyerekük besegítsen a ház körüli munkába. Közben meg szidják a páromat, hogy a szellemi munka amit végez nem igazi munka, mert ők csak a fizikai munkát ismerik el.
Szeretem a párom, tudom, hogy ő az igazi, és nem akarom elhagyni, de nem bírom elviselni a szülei folyamatos leselkedését, pakolását, és a szidalmaikat.
Az ilyen dolgoknak sosem szokott jó vége lenni.
Nem egy ismerősöm van, ahol a szülő ház tök nagy, 2 szintes, több szobás, stb.
De a "gyerekek" inkább albérletbe mennek vagy lakáshitelt vesznek fel, hogy elkerüljék a konfliktusokat.
Mi is pont így vagyunk a párommal.
A szabadságnak ára van.
Szóval nem a párod tulajdona az ingatlan hanem az após tulajdona. Akkor van egy rossz hírem. A párod nem csinálhat oda kerítést, mivel nem az övé az ingatlan és a telek. Kerítést csakis az após rakathat mert az ő tulajdona. A párod ostoba ember, és most az ostobaságának gyümölcsét viselitek mindketten.
Mivel a hitel a párod nevén van, gyanítom, hogy nem tudja rábeszélni a szüleit, hogy fizessék ők a hitelt tovább. Így most a hotelt továbbra is fizetnie kell, a nagy semmire. Szerintem költözzetek el. Azért azt jó lenne tudni, hogy a hitelt a házra vette fel a párod? vagyis a ház a fedezet a hitel nem fizetése esetén? Ha igen, akkor ne fizesse a hitelt, vigye a bank ha a szülők nem fizetik
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!