Mi lehet a megoldás ebben a helyzetben? Egy kerítés elegendő lenne? Hogyan valósítsuk meg anélkül, hogy még több veszekedést szülne ez a helyzet?
Anyósék pár éve rábeszélték a páromat(most 35éves férfi), hogy vegye meg a szomszéd házat hitelre. Megvette, anyósék levezényelték a felújítást(nem bírják elviselni,hogy ne úgy legyen valami, ahogy ők akarják), illetve eltüntették a kerítést a 2 ház közül. Pár év múlva párom után beköltöztem én is. Eleinte jól megvoltunk, hiszen 2 külön ház, nem laktunk együtt négyen. Viszont a szülei egyre jobban ránktelepedtek, csak az a jó, amit ők akarnak,különben óriási hiszti van és addig mondják a magukét,amíg bele nem egyezik az ember. Mivel van kulcsuk, az a szórakozásuk, hogy ha nem vagyunk otthon, akkor bejönnek és pl átrendezik a bútorokat és még ők vannak felháborodva ha visszarendezzük, ahogy nekünk jó. Volt egy nagy összeveszés is emiatt a sokadik ilyen eset után, ekkor közölték hogy itt az udvartól kezdve minden közös. Nem értem miért, hiszen párom fizeti egyedül a hitelt. Após szórakozása hogy szinte naponta átrak valamit a teraszunkon, egyik ablak alól a másik alá, onnan vissza stb mert neki zavarja a szemét, ha valami nem úgy van,ahogy neki tetszik, de pl a kutyái telesz@rják az udvart, az nem zavarja.
Nemrég nekem megszűnt a munkahelyem, szülei beállítottak főgonosznak, azóta mindenről én tehetek. Nekem nem köszönnek, páromat meg átédesgetik, amikor nem vagyok otthon, hogy menjen át enni, mert a kedvencét főzték. Rettentő idegesítő, hogy nem érezhetem magam otthon, mert amint kimegyek az udvarra, egyikük megjelenik, lefigyel stb.
Párom elköltözni nem akar, mert nem akar még egy hitelt, ezt megértem. Ezt a házat nem akarja albérletbe adni,és nem akarja hogy mi ketten albérletbe költözzünk.
Szerintem ebben az esetben (ha nem költözünk) az a minimum hogy felhúzunk egy kerítést,lecseréljük a zárat, hiszen naponta "razziáznak" a szülei az ablakunk alatt mászkálnak, leselkednek. Én ezt már nem bírom tovább. Legrosszabb, hogy meg vannak győződve róla, hogy ők csak jót tesznek, hiszen minden közös, még az én cuccaim is az övéké. Fordítva ez nem igaz, pl nekem nincs kulcsom az ő házukhoz.
válasza:Köszönöm mindenkinek a válaszokat:)
Most már látom, hogy ez zárcsere semmire nem lenne jó, csak bosszúhadjáratot szülne, aminek a végén még ki is dobnának innen.
Igen, hülye volt a párom, de őszintén: ki gondolná azt, hogy a saját szülei fogják megszivatni?
Nem volt ő konfliktuskerülő régen, sőt lázadt minden ellen, amit baromságnak tartott. Szüleinél szállóige lett a "Fiam te hülye vagy" gyakoribb,mint a köszönés.
Szerintem abba unt bele, hogy a szülei csak az én cuccaimat teszik jobbra-balra, pl a konyhában pakolnak legtöbbet. Én is unnám, hogy az asszony megint azzal jön, hogy arrébb tették a virágait a teraszon, nem ott van a hűtő, vagy a kisszekrény, nincs meg ez nincs meg az, illetve 2 méterrel arrébb tettek ezt vagy azt.
És igen, én is hülye vagyok, mert rég dobbantanom kellett volna innen, ez az én gyengeségem. 10 éve vagyunk együtt, 5 éve lakunk együtt, nem egyszerű véget vetni mindennek, meg nem is szeretném. Régi magabiztos páromat akarom visszakapni, aki szembement minden bullshittel, akárki is mondta, akárki akármit is gondol róla. Nem tudom mikor lett ilyen papucs, és nem tudom hogyan változhatna vissza.
Tegnap este felvetettem a páromnak, hogy beszélje meg a szüleivel, hogy leválunk tőlük, tudjanak róla, hogy lesz kerítés, zárcsere, innentől kezdve ők ott mi itt, nekik semmi dolguk a mi részünkön. Ami papíron nem a miénk. Rettenetesen felháborodott, azt mondta nem lesz itt semmilyen kerítés, utál engem is meg a szüleit is.Különben is ez az én problémám, nem az övé.
Na bumm. Mint egy kisgyerek, ha nem azt mondod, amit hallani akarok, akkor utállak. És eztek szerint nem létezik olyan hogy "mi" csak ő meg én. külön. ez azért durva így 10 év után.
Az a ciki, hogy a szüleimhez nem nagyon mehetek, hiszen közös szobám lenne a testvéremmel, ez így közel a 30hoz szintén nem túl egészséges, azt hiszem. Munkát többek között azért nem találok, mert mivel még egyetemre járok(levelező) el kell mennem előadásokra, vizsgákra, az előző munkahelyemen se nézték jó szemmel, hogy nem tudom előre megmondani, hogy mikor hány nap kell pl egy vizsgaidőszak közepén. de persze ez csak egy ok a sok közül, meg ha lenne is munkám, egyedül nehéz fentartani egy albérletet, meg mint mondtam nem erre szeretnék berendezkedni. Bár lehet meg kell szoknom a gondolatot, mert nem lesz más választásom,
válasza:"Igen, hülye volt a párom, de őszintén: ki gondolná azt, hogy a saját szülei fogják megszivatni?"
Már eleve gyanakodnék, miért akarják mindenáron, hogy ne az én nevemen legyen a ház, hanem az apámért, noha az én nevemen van a hitel.
Meg kéne annyira ismerje már az ember a saját szüleit, hogy tudja, mennyire akarnak belepofázni a dolgokba. Én is tudtam már gyerekként, hogy apám az a mindenbe belemagyarázós. Így aztán hiába volt az az idilli elképzelése, hogy az egyébként elég tágas családi házukban lakjunk a férjemmel, eszemben sem volt. Pontosan tudtam, hogy akkor, ahogy előtte is: mindenbe belepofázik.
válasza:Hát igen, kibújt a szög a zsákból. Komolyan, mint a dedóban, a sértődött kisgyerek mond ilyet, hogy utállak titeket...
Azt is világosan látni, hogy ha lenne jobb lehetőséged, már léptél volna. Tehát már rég nincs itt szó kötődésről, amit meg is értek.
Bérelj egy szobát abban a városban, ahova egyetemre jársz, az még nem is egy nagy összeg. Mellette pedig dolgozz, és akkor fenn tudod magad tartani.
válasza: válasza:"Ha erőltettem volna, hogy nekem igenis fontos, hogy elvegyen, lehet belement volna. De mit értem volna el? Ez neki nem fontos, nem bír jelentőséggel, akkor most ugyanott lennénk, csak hivatalosan lennénk együtt. Szerintem, de lehet rosszul gondolom."
Nem ment volna bele. Megmagyarázta volna, hogy így is jól megvagytok, meg az esküvő drága és MAJD egyszer esetleg (hogy megnyugtasson és befogd a szádat.) MAJD ha végeztél az egyetemmel és jó állásod van, MAJD ha ki van fizetve a hitel, MAJD ha lecseréltétek a bojlert MAJD MAJD MAJD..
válasza:Szegénykém...most hullik l a rózsaszín lepel. Neked kell eldönteni, hogy tudod ezt tolerálni vagy sem. Ő ezek szerint változni nem fog. Ezért sem tanácsos a szülőkkel ilyen szinten szimbiózisban élni, mert aki hajlamos rá, azt visszakényszeríti a helyzet gyermeki pozícióba és megszűnik önálló felnőtt ember lenni. 10 év persze nagy idő, de nem úgy kell rá tekinteni, hogy már 10 évet beleöltél ebe a kapcsolatba, hanem hogy még mennyi időd van hátra, amiben esetleg megmenekülhetnél egy olyan kapcsolatból, ahol:
- a te problémádhoz a párodnak semmi köze, nem áll ki melletted;
- ahol más nemhogy belepofázik az életedbe, még az otthonodba is szabad bejárása és változtatási joga van;
- tulajdonképpen nincs is semmi jogod a saját otthonodban, semmid sincs, még a személyes cuccaidat sem tartják tiszteletben;
- hivatalosan nem vállal fel a párod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!