Meddig éljünk az anyósékkal? Hogyan kezdhetnénk külön életet? Melyik megoldás bizonyulhat a legjobbnak szerintetek?
Sziasztok!
Párommal nagyon tervezzük már a közös jövőt, de nagyon elvagyunk keseredve a lehetőségeket nézve.
Jelenleg a párom testvérével és szüleivel lakunk együtt, de lassan ideje lenne elköltözni (párom 28, én 20).Mindketten dolgozunk, és jelenleg is gyűjtünk a takarékszámlára havi 40e ft-ot, amiből nem lesz túl sok pénzünk, de több mint a semmi. Én még emellett is teszek félre egy nagyon keveset, illetve van egy mellékmunkám amivel egy szezonban több százezret is megkeresek, amit félre tudok tenni.
Babán is nagyon gondolkodunk már, így jó lenne már egy külön fészek.
Bérlejünk lakást, vagy várjuk még és gyűjtsünk évekig egy házra/lakásra?
Ha gyűjtögetünk, az beletelik kb. 7 évbe, mire összegyűlik annyi pénz.
Hitelen is gondolkodtunk, de az túl sok lenne, nem szeretnénk egyből eladósodni.
Ki, hogyan jutott lakáshoz/házhoz? Az öröklés sajnos nálunk felejtendő, vagy hogy majd beleadnak a szülők. Így maradtunk mi, magunknak!:)
Tapasztalatból mondom/írom, hogy mindenkinek jobb külön, és nem a szülőkkel. Lehet, hogy jobb lenne először egy lakást bérelni, akkor legalább kiderülne, hogyan tudtok együtt élni egymással úgy, hogy csak ketten vagytok, nincsenek szülők, rokonok, stb. a háztartásban, mert az egy egész más szitu.
Sajnos - szerintem - a mai világban lakást venni csak hitelből tud a középosztályban élő, szorgalmasan dolgozó ember.
Mindketten dolgoztok, otthon laktok, és csak ennyit bírtok félrerakni? Hogyhogy? Ez nektek gyűjtögetés? Mennyit adtok le anyóséknak, hogy csak ennyi marad?
Mi albérletben élünk, havi 200-210 körül van a teljes bevételünk, de a ti "megtakarításotoknak" bőőőőven a dupláját félrerakjuk havi szinten. Pedig fizetjük a lakbért, rezsit.
Nyilvan hitelbol tud venni az ember. Ti meg szerencses helyzetben vagytok, amiert a szuloknek van sajat tulajdonu ingatlanuk, es megengedhetik maguknak hogy ti is ott lakjatok.
Nalunk sajnos ez nincs igy, igy nem csak a sajat alberletemet vagyok kenytelen fizetni, de meg a nyugdijas szuloet is.
Lakasvetelt most tervezem (persze hitel nelkul nem fog menni), eloszor nem tul nagyot, es termeszetesen nem is a kozpontban, hanem ahol megengedhetjuk magunknak, de onnantol legalabb nem az "ablakon" dobom ki a penzt, hanem megiscsak a sajatba fogom vegre olni..
Orokles ertelemszeruen nalunk is felejtos, bar ha ocsem igenyt tart a cukrobetegsegre, akkor en beerem a magas vernyomassal ;)
Tehát többől éltek, mint mi, mégsem boldogultok otthon lakva. Hát grat! Albérletben ezek alapján ki sem jönnétek a fizetésből. Na, így biztos soha nem lesz lakásotok vagy házatok!
Mi is tartunk fent kocsit, de mindamellett szépen gyarapodunk. Nekem nehogy megmagyarázd, hogy annyit beleadtok, mintha albiban laknátok, mert ha így van, akkor költöznétek inkább külön, mert így nem éri meg szülőkkel élni.
Albérletbe menjetek nyugodtan. Én inkább az albérletet pártolom jobban, mert ha egy olyan lehetőség adódik az életben, hogy valamelyikőtöknek lesz munkája csak máshol, akkor ne legyen gond vagy probléma otthagyni saját házat. Albérletbe menjetek, így munka téren is "mobilisabbak" vagytok.
Csak az a gond, hogy minél több véleményt meg fórumot olvas el az ember, annál jobban elbizonytalanodik! Saját tapasztalat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!