Tényleg megérdemlem és tűrnöm kell, hogy folyamat sértegessenek csak azért mert fiatalon fogok szülni?

Ne hallgass rajuk, irigyek amiert te megtehetted.

A biologia az biologia, 30 folott egy nonek mar veszelyesebb szulni. Amikor a biologia 20 ev korulre tette az idealis szulokort, akkor meg nem szamolhatott azzal, hogy tarsadalmilag manapsag 30 folottre ernek el odaig a fiatalok hogy egzisztenciat teremtettek.

Huszonevesen szulni lenne a normalis, eleg szomoru hogy igy elvaltozott a vilag, hogy mara ez lett a ritkabb.

Neked meg lehet nyugodtan ezen kivul is tobb gyereked.

Karriert epiteni raersz meg kesobb is, az agyad jobban mukodik negyvenevesen mint a mehed :)

Úristen, ez elég meglepő. Én jelenleg 19 évesen vagyok 27+4 hetes terhes, egyetem mellett történt és egyáltalán nem volt tervezett, védekezés mellett estem teherbe, de úgy döntöttünk, hogy megtartjuk. Mindenki nagyon támogat, amin meg is lepődtem, de tényleg egyik családtagnak vagy barátnak sem volt egy rossz szava. Volt egy, aki megjegyezte, hogy fiatal vagyok, de ő is gratulált meg kedves velem, és szerintem részéről egy pici féltékenység is van, mert ő 39 évesen már kb a harmadik lombik beavatkozáson van túl, de nem jön össze :/

Úgyhogy nagyon érdekes, hogy a családod így reagál, de valószínű, hogy csak féltenek. Nem mondom, hogy követendő példa vagyok, de ha velem ezt csinálnák, akkor én 1000%, hogy nem beszélnék velük addig, ameddig normális hangnemre nem váltanak. Nem kéne neked ilyenen idegeskedni most!

Házasság, munka, egyetem, önálló élet, mindketten bevállaljátok... Ha ez nekik nem elég alap, nem tudom, mit akarnak.

Természetesen nem ismerlek, nem tudom, mennyire vagy érett, de eléggé stabilnak tűnnek a körülményeid. Miért rontanád el az életed? Az egyetemet befejezheted, nem egy bizonytalan kapcsolatra vagy a szülőknek szülsz gyereket... Nem látok semmi gondot, s ha nem tökéletesek a körülmények s nem tervezett a baba, akkor sem értem, miért kellene beszólni egy ilyen elég természetes dolog miatt.

Egy ideig hanyagolnám a családot, majd csak sikerül feldolgozniuk, Te ne idegeskedj emiatt, nem a Te bajod. Bár megértem, ha zavar, mégiscsak a családod... De ők ilyenek.

Rájuk szorulsz? Nem. Szeretitek egymást, örültök a babának, van közös jövőképetek? Igen. Akkor miért nem engeded el a füled mellett? Ha nem hagyják abba, ritkítani kell a találkozásokat, majd pár év múlva rájönnek, hogy nem volt igazuk.

A háziasszonykodás meg nem egy olyan tevékenység, amihez egyetemi docensnek kéne lenni, majd belejössz. Én is belejöttem, meg sokan mások is.:-)

Hiba, így van. Egyfelől lehet itt jönni a biológiával (sokan ilyen indokokkal nyugtatgatják magukat) de a szomorú igazság az, hogy az ember társadalmi rendszerben él ami nem minden esetben illeszkedik a biológia törvényszerűségeihez, úgyis fogalmazhatunk, hogy übereli azokat.

Mik is ezek?

Egzisztencia, a legfontosabb, szeretetből nem lehet jóllakatni a gyomrot, ha te szülni fogsz, és otthon maradsz, akkor egy kereset máris ki fog esni ellenben több kiadással kell majd számolni, tehát lendítik feléd a jobb horgot miközben a lábadat is ki akarják majd söpörni és az állami támogatások csak az egyiket fogják tompítani.

Ha most "valamennyit" félre tudtok tenni, akkor a hagyományos családmodell indításától kezdve ez havi szintű rendszeres pénzhiányhoz fog vezetni.

A másik a társadalmi tempó. Szerintem aki 20-as évei legelején szül az a legnagyobb tulok a világon. Pont abban a korban kezd el nyűglődni egy gyerekkel, amikor még lehetősége van egy rakás olyan dolgot megtenni, amikre később már sem ideje és\vagy sem energiája nem lesz.

Harmadsorban kérdéses ilyen esetekben, hogy vajon a felek mennyire érettek gondolkodásmódban. Lehet jönni a középkorral, csak éppen a középkorban 10 évesen már szántottál, ma meg tíz évesen még "ágyba vizelsz".

Ezen felül én mondjuk nem ostoroznám ennyire a gyerekemet, ha mindenáron meg akarja tartani (elvégre nem tinilányként fog szülni), akkor leülnék vele egy komoly beszélgetésre és elmondanám a tapasztalataimat, feltenném a kérdéseimet és megpróbálnék kitalálni valamit, hogy miben tudnék segíteni neki, ha úgy tűnik, mégsem lesz ez olyan egyszerű menet.

"Pont abban a korban kezd el nyűglődni egy gyerekkel, amikor még lehetősége van egy rakás olyan dolgot megtenni, amikre később már sem ideje és\vagy sem energiája nem lesz. "

Én nem tudok ilyen dolgokat, de hogy én kihagytam őket gyerek nélkül, az tuti.

Sokan viszont fiatalon szülnek és nagyon elégedettek vele. Nem automatikusan hiba ezt tenni.

A kérdező sem tervezte, de ez lett, örülnek neki, bevállalja... Simán elsülhet jól a dolog. Fogalmam sincs az anyagi lehetőségeikről, persze, arról sem, hogy mennyi ideig nem fog dolgozni a kérdező... Nem látunk rá az egészre, de ez a pár döntése, remélhetőleg nem a semmire vállalják a gyereket, sokaknak 30 évesen kisebb az egzisztenciájuk, nehéz megítélni, kinek érdemes szülni és mikor...

6-os, a 20-as éveim elején szültem. Nem is egyet, kettőt:-) Addig kibuliztam magam, láttam rengeteg szuper színházi előadást, filmet, voltam koncerteken.

Aztán doktoráltam a két gyerek mellett, és dolgozni kezdtem. Elismernek a munkahelyemen, nem estem ki évekre szülés miatt, úgyhogy töretlen az előrehaladásom. Bejártam a világot, jól élek, a gyerekeim is szépen építik az életüket, és még mindig viszonylag fiatal és aktív vagyok. Most már vagy baráti társasággal, vagy a felnőtt gyerekeimmel utazgatok, van választási lehetőségem.

Üdvözlettel: a (szerinted) tulok :D