Hogy állítsam le anya férjét, hogy tekintse a mi magánügyünknek anyával, ami anya meg köztem megy?

és ne gondolkodjon azon, illetve ne szóljon bele, pláne ne foglaljon álláspontot valamelyikünk mellett, mert teljesen etikátlan és jogtalan, pláne hogy elfogult, meg bele se lát semmibe mert hülye amúgy is?

egy példa kölcsönkérek anyától, (mert messze dolgozom, nem tudom az itteni rezsim fizetni - anya fizeti - én meg utólag fizukor anyának)amit tud nagyon jól, hogy megadok, mert azért dolgozom eleve, hogy kilegyen mindenem fizetve, erre anyára egyszer rájött (ahogy gyerekkorunk óta is szokott lenni, hogy "bekattan") hogy szemetül mondta, "hogy ott vannak felírva,mi mennyi volt, add ide a pénzt és takarodj" szerintem idegbeteg valahol, na mindegy,ez nekem nagyon rosszul esett, hogy hát rengeteget de tényleg azért dolgozom, mindig is megadtam mindent eddig, de értsétek az utolsó 100 Ft-ig pontosan, szóval olyan rosszul esett, hogy kiakadtam rajta, hogy miért így beszél velem, hogy alig látom így is a családom(messze dolgozom) meg amúgy is, szülők válva, tesom megint messze, szóval majdhogynem senkim sincs, csak anya az egész életemben és tőle ezt a mélyről jövő undorító gyűlöletet kapom (pl olyan is volt, hogy amikor azt hitte nem hallom, lek*rvázott) magyarán utál az anyám, a lényeg, hogy kiborultam, sírtam (mert ez már az utolsó csepp féle volt a pohárban, amiket kaptam tőle lelkileg), mindennek a tetejébe, ami nem is egyszer fordul elő, odaállít a férje és még engem kezd el leorrolni, meg védi anyát, hogy ő mindent megtesz értem, meg segít, meg folyamatosan figyelmeztetget arra, hogy tartozom neki. ok, hogy összetartoznak, védje anyámat, nem érdekel, de bele sem lát abba, hogy anyám milyen igazságtalan velem, és igenis nekem van igazam, és undorító, hogy hogy jön ahhoz is, hogy engem figyelmeztetgessen a tartozásomról anyának, amit mindig fizetek, meg nem vagyok fogyatékos, hogy elfelejtsem, meg stb stb.

szóval azt is utálom, hogy egyáltalán megszólal az én magánügyemben, de ugye gondolhatna arra, hogy nem lát bele csak anya ahogy neki sajnáltathatja magát, meg hordhat le engem a hátam mögött ügye, szóval csakis ezen az alapon ítélkezik egyáltalán és foglal álláspontot.

szóval már az elborzaszt hogy miért gondolkodik egyálétalán a felesége és a lánya közti ügyeken (de gondolom anya tereget ki neki mindent, szóval az ő hibája)

a lényeg, hogy én elmondtam a férjnek, hogy te nem látod, hogy anya hogy beszél velem, hogy mekkora gusztustalan gyűlöletet kapok, amíg én szeretettel gondolok mindig távol messze családtagjaimra és pofonokat kapok, a saját Anyámtól !akire gyermekkorunk óta, meg már bölcsiben, oviban úgy nevelnek, hogy ő a legnagyobb érték a földön, ebben a hiszemben nőttem fel, de kamaszkorom óta kapok minden sz*rt tőle, kezdve attól, hogy kitett már az utcára is, meg sorolhatnám.

és akkor egy diplomás emberről van szó, akinek egyszerűen van képe ahhoz, hogy ilyen ügyben ellenem hangot emeljen, amikor én össze vagyok törve darabokra. még be is görcsöltem, mert terhes vagyok. nah annak is jó sztorija van, hogy anyám milyen, de hosszú.