Mit kellene tennem a férjem húgával?

39.

Azért ez nem egy kis sült hús a közösből, némi zöldséggel.

Sok hús, nem mindegy hogyan készíted, sok zöldség, ez mind piszok drága hozzávaló.

Tudom mit írok, mert kajáltam így és a fiam is.

Nagyon cukin elődják a profik, hogy milyen könnyű így étkezni, meg mekkora időmegtakarítás a dobozolás.

Aha.

Befogadták, mégpedig tartósan, szóval, nincs miről beszélni. Innentől én ugyanúgy kezelném, mint a saját gyereket.

Nekem szánalmasak azok a válaszok, ahol kis qrva meg hasonló címkék vannak. Igen, kicsit bicskanyitogató a viselkedése, de melyik kamaszé nem az? Amelyik nem követelőzik, az más hülyeséget csinál, máshol gázos. Ez egy probléma, amit meg kell oldani.

"Igen, kicsit bicskanyitogató a viselkedése, de melyik kamaszé nem az?"

Amelyiket rendesen megnevelték. Érdekes, én csak olyan családban látok ilyen fiatalokat, akik rohadtul el lettek kapatva. Persze, minden fiatal csinál gáz dolgokat, de ez, amit a kérdésben szereplő lány csinál, a tiszteletlenség magasiskolája. Nehogy már ne lehessen neki megmondani, hogy állítsd le magad. Életemben nem mertem volna azt mondani az anyám főztjére, hogy szar.

Nem azzal van itt a gond, hogy ő most kitalálta magának, hogy mit eszik és mit nem, hanem hogy csicskának nézi a környezetét, meg a stílus ... hát ne haragudjon meg a világ, hogy ezek után az embernek nem az az első gondolata, hogy jaj szegényke, lelkileg sérült és azért ilyen.

Elég nagy lány már, főzzön magára, ha extra igényei vannak! Azt azért ő is el tudná képzelni, hogy mi lenne, ha a családban mindenki azt akarná, hogy az ő kedve szerint főzz. Főzhetnél vagy' 5 félét. Nem étteremben van. Karácsonyra kaphat egy edényt, amiben elkészítheti a saját ételeit, így legalább nem a tiedet teszi tönkre. A közös főzés jó ötlet.

Az, hogy nem akarja nézni, hogy ti mást esztek... egyem a kis érzékeny szívét! Egy cukros, lisztérzékeny stb. egész életében ezt teszi és még csak nem is választotta ezt, mint ő. Viszont ők észben tartják a célt és a következményeket.

Megjegyzem: amilyen étrend az ő edzéséhez kell, nem biztos, hogy megfelelő egy gyereknek vagy kevésbé aktív felnőttnek. Természetesen lehetnek kompromisszumok. Ismerek olyan családot, ahol elég jól megoldják, hogy a cukorbetegnek, a sportolónak, a kisgyereknek és az átlagos aktivitású felnőttnek is megfelelő legyen a menü. Igaz, ott senki sem húzkodja a száját, hanem eszi, amit ehet és ami van.

Fhuu csak az első oldalig bírtam olvasni a kommenteket.

Hogy mennyi kedves, tele empátiaval lévő ember van itt.

Adott egy 18 éves kamasz aki nem kellett a szüleinek, tisztában van vele hogy csak nyűg a testvére nyakán is és akkor azt tanacsoljatok hogy "mondjátok meg neki hogy nem kell őt elviselnetek, ha nem tetszik mehet amerre akar". Hátha tényleg teljesen szetesik lelkileg az a szerencsétlen ha már fenyegetve is van.

Tiszteletlen? Igen, mert kamasz. Döbbenet!!

A kislánynak egy pszichológus kellene, mert amellett hogy nem tudja feldolgozni a szétcseszett családi életét, éppen kialakuloban van neki egy jó kis evés és testképzavar valószínűleg. De persze, fenyegetni könnyebb.

39-es, hát én pl a felnőtt gyerekem hóbortját - mert az épp aktuális pasija miatt épp most marha egészségesen (dietetikailag nemlétező fogalom) akar étkezni - nem oldanám meg, bocs.

Segítenék, de hogyha ő kategorikusan kijelentené, főzzek rá - hogyne.

46-os, te mégis milyen KISLÁNYRÓL beszélsz? A kerdésben szereplő csaj 18 éves FELNŐTT NŐ. Mellesleg egy, már most követelőző játszmázós nő, aki összetehetné a két kezt, amiért a testvére befogadta, nem még beugat nekik.

És bocs, a kérdező férje nem "örökbe fogadta", csak neveli 3 éve - nyilván mert a kedves csaj a szülőkkel szemben is ilyen bunkó tiszteletlen hangnemet használt, akiknek elege lett.

Azért itt is vannak ultra gáz emberek. Tehát csak mert nem a szülei, bár a konkrétan szülő szerepet töltenek be de mindegy, tehát ezért mondogassák csak neki, hogy miattuk nem ment otthonba és miattuk nem kell a vérszerinti szüleivel lenni. Ez gáz. Attól hogy 18 éves nem azt jelenti hogy felnőtt. Amúgy egy 14-15 éves is tud nemi életet élni, mégsem felnőtt....na pont ezért nem szeretem ha segítenek nekem, mert általában az ilyennek mindig az a vége hogy fel-fel van hozva. Amúgy rendben hogy nekik köszönheti hogy nem egyéb helyeken van, de tudjátok milyen szr érzés már magában az hogy a szüleinek nem kellett? És bár a tesó tök cuki hogy magához vette, de nem biztos hogy úgy bántak vele ahogy neki építő lett volna. És itt most nem kell rosszra gondolni, hanem amit általában az ember a saját gyerekével is elkövet, hogy túlságosan kiszolgálja utána amikor meg már magát kéne ellátnia csodálkozik hogy nem teszi. Hát persze ha nem ha eddig ki volt szolgálva.

Legyetek határozottak. Ennyi. Ha ez megtörtént, amikor elkezdi mondani akkor ki kell jelenteni hogy ezt már megbeszéltük! Kész vége. Majd lenyugszik. Amblokk egyébként egy pszichológus nem lenne rossz neki, vagy a témában könyvek. Nekem van pár könyv ami segített kicsit megérteni magamat és a gyerekkoromban tett dolgaimat.