Az átlag magyar rokonság mennyire gyerekcentrikus?

"Engem nagyon zavar, hogy minden összejövetel egy játszóház a gyerekeknek vagy gyerekzsúr a gyereknek, és a szülők csak animátorok... zavar, hogy mindenki elveszti az identitását."

Nem veszti el. Ilyen az identitásuk. De ha neked meg olyan, hogy nem fér össze az ilyen gyerekzsúrokkal, akkor minek mész oda? Vagy ha már odamész, mi lenne, ha kipróbálnád, milyen játszani?

Vagy mi lenne, ha tennél is azért, hogy legyenek külön felnőtt programok is? Kezdeményezhetnél valami olyasmit, ami a gyerekeket nem érdekli, a felnőtteket viszont igen, és akkor majd spontán kialakul az, hogy a gyerekek ellesznek magukkal, a felnőttek meg a felnőttes dologgal fognak foglalkozni.

"a gyerekes felnőtt ELFOGY a gyereke mellett. Kihűl a házassága"

Igen, vannak, akik nem is azért házasodnak meg, hogy a házastársukkal élhessék le az életüket, hanem valahol a szívük mélyén inkább csak azért, hogy elmondhassák magukról, hogy ők házasok - és a gyerek is azért kell nekik, hogy ne mondhassák rájuk mások, hogy "még gyerekük sincs". Az ilyeneknek tényleg simán rámehet a házasságuk a gyereknevelésre.

Akik viszont normálisan élik az életüket, azok elsősorban házastársként élnek akkor is, ha már vannak gyerekeik - viszont ebbe akkor sem fér bele, hogy vállalhatatlan állapotúra igyák vagy drogozzák magukat időnként, mert a gyerekeikért is egyfolytában felelősek, nem csak a házasságukért.

"Már több kérdés alatt írtam egy ismerős házaspárról"

De mit akarsz ezzel mondani?