Más engedi,hogy a rokonság beleszóljon az életébe?
A kérdésem az lenne,hogy én elköltöztem otthonról,haza szoktam járni a szüleimhez ,tesomek velük laknak, de a rokonsággal nem szoktam találkozni , soha mégsem kérdezik mi van velem,hogy hogy vagyok..
Most lesz egy összejövetel, de mondtam én nem szeretnék ezért haza menni,utazni órákat, lelkileg sem vagyok a toppon, anyagilag sem, szüleim úgy ahogy megértették , de a rokonságomból egy nő kívan akadva,hogy én hogy képzelem ,hogy nem megyek haza...
Nem értem,mi jogon szól a dolgaimba,ha több évig le sem sz.rt!
Nem nekem mondják,hanem tesómnak ,meg a szüleimnek!
Rólam semmit nem tudnak,mennyit dolgozom,mennyiből elek, de ha kitalálnak valamit akkor ott kell lennem , de eldöntöttem ,hogy nem, mostmár kimerek állni magamért...
És akkor mivan, ha neki nem tetszik? Egyéni szoc. probléma.
Nem mész, nem mész, pont. Ha ezen hisztizik, egészségére.
Én sem járok haza csak egy-egy rokon kedvéért.
Az a baj az ilyenekkel, hogy a kevés munkával és ésszel van mindenük, lakás, megélhetés.
Gondolom idősebb generáció, a szocializmusban volt fiatal, azt hiszik másnak is olyan egyszerű az élet, mint nekik volt, hogy van idejük mással foglalkozni.
Ha eleve nem beszélsz velük, miért pont ez a dolog akaszt ki ennyire?
Eleve hogyan kommunikálta ezt? Anyádék elmondták, hogy eggyel kevesebb személyre terítsenek, erre felhívott, vagy mi?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!