Kismenyem azt mondja nem érdekli, hogy jóban vagyunk-e?
Fiam és a felesége nemrég visszaköltöztek a környékünkre. Előtte évekig az ország másik felén laktak. Nagyon örültem én is, rokonaink is hogy a fiam visszatért. Unoka is van, a kisfiút is nagyon szereti mindenki én is imádom!
Menyem mindig kicsit furcsa volt. Összejöveteleknél gyakran elvonul nem beszélget másokkal, csendben van, bezárkózik. Kérdeztem már a fiamat azt mondta a felesége ilyen másokkal is.
Múltkor összejöttünk születésnapot ünnepelni, hát ott is rossz volt ránézni a menyemre olyan fancsali képpel ült végig. Másnap még átjöttek ebédre és akkor megkérdeztem tőle hogy minden rendben van-e, hogy jól érzi-e magát mert úgy érzem nem érezte jól magát, mi ennek az oka. Erre azt mondta, hogy nem szeret emberek között lenni (mondott valami megneveztést valami szindróma). Modntam neki hogy legalább születésnapokon megpróbálhatna kicsit mosolyogni, azért az nem olyan nehéz, ez így nem lesz jó mire azt mondta nekem hogy őt nem érdekli hogy kedvelem-e vagy sem! Hogy neki nem fontos hogy én vagy a fiam rokonai kedvelik -e meg mit mondanak róla. Az érdekli hogy a fiam szeresse mások pedig nem érdeklik!
Mondtam neki hogy akkor ezek után nem kell jönnie az összejövetelekre. Azt mondta neki megfelel. A kisfiú meg a fiam jöhet amikor akarnak de ő akkor nem jön.
Szerintem nagyon udvariatlan és gonosz dolog volt ez tőle! Én reagálom túl vagy tényleg bunkó a menyem? Szerintem illene jóban lennie a rokonsággal legalább megpróbálni! Mi mindig szeretel fogadtuk!
"Én nem tudom mi az, de akkor sem értem miért miért esne nehezére kicsit kedvesebbnek lenni mikor összejön a család......."
Ez kb olyan, mintha egy hallássérült emberről mondanád, hogy "Én nem tudom, mi az a hallássérült, de nem értem, miért esne nehezére kicsit jobban fülelni, ha hozzá beszélnek. Igazán megerőltethetné magát. Nekem is kellett életem során olyan dolgokat csinálnom, amik nem mentek olyan egyszerűen, ez természetes. Igazán igyekezhetne, hiszen én mindig kedves voltam vele, még a kajánál is figyelembe veszem, mire érzékeny, és akkor ez a hála?"
Hátha ezt jobban érted.
Asbergert felreteve engem (aki amugy teljesen a normal spektrumon van, vagy ha igy egyszerubb "egeszseges") meg igy is zavarna, hogy havonta tobbszor is csaladi banzaj van nalatok..
Ha jol ertem, meg csak nem is olyan szuk koru, ha unokatesok is ott vannak... En joban vagyok a rokonaimmal, de azert ez mar sok egy kicsit.
"Nekem is kellett életem során olyan dolgokat csinálnom, amik nem mentek olyan egyszerűen, ez természetes."
Minden rosszindulat nelkul, de ez a te generaciod legnagyobb baja, hogy nem szoltatok soha vissza, ha gondotok volt. Neha mikor elnezem a mai 50-60-as generacio megcsomorlott, megalkuvo, "mindenkinek meg akarok felelni, mert a szajara vesz a falu" eletet, elszomorodom.
Olyan vagy, mint az én anyósom. Én utálok puszit adni idegeneknek, és igen, ebben ő is benne van, mert nekem semmilyen érzelmi kötődésem nincs hozzá attól, hogy a férjem anyja. Attól meg különösen kiakadok, ha idegenek ölelgetni, simogatni akarnak. Anyósom szerint bunkó vagyok, mert megmondtam neki, hogy amikor megérkezünk és elmegyünk, akkor belefér egy-egy puszi, de nekem ne jöjjön kétpercenként puszit adni, meg simogatni a hajamat és főleg ne ölelgessen percekig úgy, hogy konkrétan már nyálas a nyakam, mert én ettől fizikailag rosszul vagyok. Kértem szépen, nem érdekelte, volt, hogy a falnak nyomott, mert igenis meg fogja simizni a terhes pocakomat a ruhám alatt (!!!), mert ő nem érti, nekem ez miért kellemetlen.
A szép szóból nem értett sokadjára se, úgyhogy kinyitottam a szám. Azóta én vagyok a bunkó meg a neveletlen.
Modntam neki hogy legalább születésnapokon megpróbálhatna kicsit mosolyogni, azért az nem olyan nehéz, ez így nem lesz jó - én elküldtelek volna a fenébe, ha nekiállsz okoskodni.
Introvertált vagyok, csendes, visszahúzódó és igen, akik ÉRDEMTELENEK arra, hogy beszéljek velük, azokkal nem fogok - igen, nagyon sok az ilyen ember, pl azok, akik kioktatnak, semmi veszik az érzéseimet, megkérdőjelezik a természetemet, lenéznek, stb.stb.
TE pontosan beletartoznál azon emberek csoportjába, akikkel két szót nem akarok váltani ;)
Írom ezt úgy, hogy a barátnőimmel vagy a barátommal órákon keresztül beszélgetek, nevetek, alapvetően vidám és jókedélyű nő vagyok, de a kötelező pfavizitet és a megmondóembereket nem viselem el.
Csomó baja van, gluténérzekeny, nem eszik tejterméket megtanultam úgy főzni hogy neki is jó legyen - hát bmeg ez ALAP!, nem valami kegy :D
De én biztosan nem ennék nálad, mert nem bíznék benne, hogy valóban nem szennyezve főzöl-e.
Aki ilyen lenéző okoskodó nagyképű nő, mint te abból simán kinézem, hogy leszrja az egészségi problémámat - mint teszed is, megjegyzem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!