Mi volt a legrosszabb pénzügyi döntés amit rokonságban láttál?

Anyám meg az élettarsa kezességet vállaltak egy hitelért, a hitelt felvevő meg öngyilkos lett.

Nekik kellett végig törleszteni.

Azután eladták/elkótyavetyélték a kis családi házukat 3 millóért, amit a vevő 1 év múlva eladott 10 millió felett.

És még ők voltak felháborodva, hogy milyen szemtelen, hogy ilyen drágán adta tovább. :D

Anyám az élettársa halála után vett egy osztatlan közös ingatlant (aki tudja mit jelent ez, az tisztában van vele mekkora szívás egy ilyen).

Ott meghalt a szomszéd néni, aki neki szimpatikus volt és már nem szeret ott lakni.

Jönne a nyakunkra.

Anyám megismerkedett a mostohaapámmal. 1 évvel később már 2 hitelük volt az életszínvonal növelésére, majd új hiteleket vettek fel, hogy törleszteni tudják a régieket. Amikor a bankok nem adtak nekik több hitelt, akkor uzsorát vettek fel. Ekkor már a lomtalanításkor kidobott, 4 számmal nagyobb férfiruhákban jártam általános iskolába, mert a turkálókhoz sem volt elég pénzünk, többször lekapcsolták az áramot és korlátozták a vizet.

Az uzsorát beszedő nővel olyan jóban lett anyám, hogy vállalta a kezességet az uzsorás ki tudja honnan szerzett hiteléért/uzsorájáért. Persze az első hónapban eltűnt a nő.

A nagyszüleim több milliós hitelt vettek fel, hogy anyáméktól ne vegye el a bank a lakást (amit a nagyszüleim adtak neki), de ez csak 4 hónappal tudta eltolni a folyamatot. A lakás elveszett, több hitel mai napig kifizetetlen, az egész család adósságban (rajtam kívül). Ugyanis van egy nővérem, akivel közölték, hogy azonnal kiteszik otthonról, ha nem veszi fel a szabad kihasználású diákhitelt egyetemistaként, úgyhogy megtette végül (persze ezt is a nővérem fizeti, hiába ígértek neki mást). Én középiskolás koromban távoli rokonsághoz költöztem, de velem is bepróbálkoztak, hogy vegyek fel hitelt/szerezzek pénzes férjet és segítsek nekik.

Azóta már többször próbálkoztak a bankoknál MÉÉÉÉG hitelért a barmok, de szerencsére nem adnak nekik, mert nincs semmijük. Egyikük feketén dolgozik, másiknak vonják a fizetése nagy részét.

Nálam a saját családom ilyen.

Egyszerűen mindig csak ültek a pénzen addig amíg teljesen elértéktelenedett.

Anno legtöbb ismerősöm kapott valami kis lakást, 6-8 milliókért mentek. Lett volna 2-3 millió önerő, de az volt a mondásuk, hogy az kell a nyugdíjra, nyugdíj megtakarítás, meg "mindig jó ha van egy kis tartalék".

Meg hát amúgy is le lett tudva, hogy mit képzelek, az én seggem alá nem tolnak lakást.

Aztán Orbán királyunk elvette a magánnyugdíj pénztárakat anyáméknak ment a levesbe az a pár millió így se pénz se lakás.

De már közel a 30-hoz is kérdeztem tudnak-e segíteni, mindig a terelés ment, hogy "hát valamennyivel biztos" de sosem mondták mennyivel

Meg jött a mindig kell tartalék szöveg. Aztán végül össze kapartam egymagam a pénzt 10+ év albérletezéssel és lemondással. Majd én is így segítem őket.