Azokhoz szól a kérdésem, akik 2000 előtt születtek. Titeket elvittek gyerekkorotokban temetésekre?
Én 95-ös vagyok. A legtöbb temetésre elvittek már egész pici koromban, még a távolabbi rokonokéhoz vagy akár ismerős temetésére is. Viszont egyre inkább látom/láttam, a rokonságomban meg az ismeretstégemben, hogy a 10 alatti gyerekeket inkább nem viszik el, hanem rábízzák valakire. Vèletlenül sem akarok bele szólni kinél, mi a szokás ilyen téren, csak érdekel, hogy ez mikor lett szokás.
-Hány évesek voltatok amikor először vittek? (Tisztában vagyok itt azzal, hogy, ha valakit mondjuk csak 13 évesen vittek először az azért is lehet mert, nem történt halál eset előtte a környezetében)
-Közeli vagy távoli volt a hozzátartozó/ ismerős?
válasza: válasza:Köszönöm szépen a válaszokat.
Láttam többen leírtátok a vèleményeteket a kérdésről így arra gondoltam én is kifejtem mit gondolok erről, mi a tapasztalatom ezzel kapcsolatban.
Én nem értek egyet azzal, hogy egy gyermeknek semmi keresni valója egy temetésen. Nyílván vannak olyan esetek, amikor jobb, ha otthon marad, pl hideg van, vagy ha a gyerek maga nem akar elmenni, de nem értek egyet azzal a gondolattal, miszerint azért nem szabad elvinni, mert a gyerek ettől traumát fog szenvedni. Èn azt gondolom, hogy ha a halál nem tabu téma otthon, akkor a gyermek számár nem lesz megrázó ez az esemény.
Én gyerekkoromban nagyon sokat voltam a nagyszüleimnél, és minden halottak napján egész kicsi koromtól elvitt a temetőbe. Elmesélte, hogy neki is volt nagymamája, nagypapája, de ők már itt pihennek és bármit kérdeztem elmesélte az én szintemen. Ha valaki meghalt legtöbbször elvittek a temetésére, utána volt, hogy megkérdeztem mi miért történt. Soha nem rázott meg egyik sem. És magamtól rájöttem arra is, hogy mindenkire ez vár beleértve engem is és én ezt teljes mértékben elfogadtam gyerekként is.
Tisztában vagyok vele, hogy nem minden gyerek egyforma, de én azt láttam, hogy nem èn voltam az egyedüli gyerek, akit elvittek temetésre a családomban, ebből kifolyólag azt gondolom, hogy a halàl az nem olyan dolog amit a gyerek elől titkolni kène, ha a nekem lesznek gyerekeim velük is hasonlóan fogok cselekedni ezzel kapcsolatban, mint ahogy a nagymamám tette.
válasza:Kérdező!
Nagyrészt egyet értek veled, de azért lássuk be, a legtöbb gyerek nem akar temetésre menni. A szülők elrángatják őket, mert hogy ez a kötelesség, a gyerek csak síró embereket lát, nem is tudja úgy megélni az egész temetést, ahogyan kellene.
Engem sosem vittek kicsiként, 15 évesen voltam először. Nyilván akkor sem örömmel mentem, de éreztem magamban a kötelességet és kellet ez az esemény ahhoz, hogy le tudjam zárni a nagymamám halálát.
55-ös:
Nyilván, ha egyátalán nem akar menni a gyerek, akkor nem erőltetném, viszont az előző válaszomból kifelejtettem azt, hogy sokan attól félnek, hogy mi lesz, ha a gyerek meglátja, a sok síró embert.
Nos azt gondolom, hogy egy kicsi gyerek is megtudja érteni azt, hogy ez életben vannak olyan pillanatok amikor örülnek az emberek pl születés, esküvő, ballagás, de vannak olyan időszakok, amikor az emberek gyászban vannak és szomorúak és valaki ilyenkor sírni szokott, mert hiànyzik neki aki elment közülünk.
válasza: válasza:Véleményem szerint nincs rendben az, ha kiskorban már temetésen részt vesz valaki. Szerintem igen is traumatizáló( még egy felnőtt embernek is), tudatt alatt is megmarad ha még azt is mondja valaki rávágva, hogy nem igaz. Egy gyermeknek nem való ilyesmi ha közeli rokon az elhunyt vagy sem. Szerintem semmi keresnivalója egy gyermeknek egy temetésen, láttam is az eredményét, és mivel foglalkozom is komolyabban gyermekekkel, biztos vagyok benne, hogy a legjobb az, ha nem viszik el a szülők. Az aki elviszi, vagy nem gondol bele igazán, mert őt is vitték már a szülei hamarabb, vagy azonos korban vagy csak nem érdekli és azt hiszi, hogy a gyerek ugyan úgy fogja fel mint ő...olykor csodálkozom azon, hogy mennyire elrontják a nevelést ott az emberek amikor csak azért mert én is így tapasztaltam elven vannak, vagy anyám is ezt csinálta stb..vagy hiába volt nekem rossz, neki is ugyan azt a rosszat adom mert én is megtapasztaltam már ezt és nem nagy dolog és társai.
A gyerekek fejlődnek, nem csak testileg, lelkileg is, nincs helye ilyesminek még az életében, ráér temetésekre járni, aztán majd később lesznek fóbiái, meg egyéb szorongásos gondjai mert elég egy rossz pillanat ahhoz, ilyenkor is ( és nem csak) ami majd torzul hat a gyermek lelkivilágára, ha nem lehet nézni a tv-ben a horrort meg a 18+ mert az nem jó a gyereknek, akkor ez sem lesz jó biztosra mondom, csak ez természetesen jön az embereknél, nem veszik úgy fel, mint írtam is talán amiatt mert ez megszokott már, ezt látták így csinálják és ez rendben is van egy szintig csak át kell gondolnunk jobban, óvatosabban azt, hogy milyen következményei lehetnek.
Persze, most jöhetnek azok az "okos" válaszok melyek majd elmondják,hogy nekik sem volt semmi bajuk, nem kell túlozni stb, így van, igaz és természetes is, hogy nem mindenki tapasztal majd olyan dolgokat amikre célozgatok a válaszomban, de soha nem tudhatja senki, hogy a saját gyermeke lesz majd az akit tönkrevág lelkileg ezzel, jó lenne, ha a szülők figyelmesebbek lennének, jobban belegondolnának a dolgokba és nem csak a saját tapasztalataikból ásnák elő a megmaradt dolgokat és azok alapján hozzák meg a döntést.
Majd ráér elmenni 17,18 évesen is ha kész rá, és ha majd ő akar elmenni, semmiképp sem eröltetve vagy úgy, hogy a szülők viszik mert még el sem tudja dönteni, hogy kész rá, hogy résztvegyen egy temetésen.
Lehet azt is mondani, hogy nem nagy dolog, meg minden, de nem is a felnőttekről van szó, hanem a gyerekekről nekik pedig igenis nagy dolog és nem tudhatja senki, hogy majd idővel mit tesz velük egy ilyen korai tapasztalat.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!