Nem szeretném ha nálunk lakna a testvére, mit tegyek?
Végre összeköltözhettünk a párommal, sok év kínlódás után, végre fenntudjuk tartani magunkat és nagyon rég ez az álmunk, hogy legyen egy otthonunk.
A testvére, 18 éves fiú, az ősszel nálunk lakott 2 hónapot mert az otthona 30 kmre volt a munkahelyétől, innen meg csak 5 km.
Borzasztó volt az a két hónap. Nagypn feszült volt mindenki, nem volt privát életünk, folyton velünk volt. Azt ne is mondjam, hogy munka mellett főztem, mostam, takarítottam rá. Sokszor leült az asztalhoz és várta, hogy szedjek a tányérjába, mert "náluk úgy szokás". Szemtelenkedett velem, pofázott és sokszor hülyének nézett ha mondtam valamit.
Most pedig, azt mondja, hogy nyáron megint jön dolgozni, és itt fog lakni nálunk. Kijelentette.
Én nem tudom mit fogok csinálni. Kizárt, hogy azt mondja neki a párom, hogy ne mert akkor biztos megsértődnek a szülei, amit én sem akarok. De azt sem akarom, hogy a saját házamban ne legyek nyugodtam és azt sem, hogy az általa generált dolgok miatt legyen feszültség, mert egyébként nagyon szépen élünk.
Mit tegyek?
"Sokszor leült az asztalhoz és várta, hogy szedjek a tányérjába, mert "náluk úgy szokás"."
Innentől csak magamnak főztem volna, a saját cuccaimat mostam volna, a kis szarost intézze a tesókája.
Bocs, de én tuti nem szedtem volna a tanyerjaba, és megmoknanam a páromnak hogy nem!!!
Amúgy tényleg, miért nem vele beszeled meg?
Én elmondtam neki ősszel is a nèzőpontom. Belátta ő is, hogy nem volt ez jó úgy ahogy volt, de mot tegyünk? Nem szeretnénk megbántani a szülőket sem.
Éa igen, imádok főzni, most is szinte minden nap főzők, de akkor sokszor legszívesebben semmit sem csináltam volna...sokszor nem is tetszett. Ha kipróbáltam valami újat, ilyeneket kérdezett "ezt a lecsót vagy mi ez, ezt a kotyvasztàst mivel kell enni?"
Azért azt kétlem hogy főztél, mostál, takarítottál rá. Gondolom mindannyiótoknak főztél, csak ő is kapott belőle, és gondolom nem direkt miatta tetted be a mosást, hanem ha már amúgy is mostál, betetted az ő cuccait is.
Én biztos nem engedtem volna meg neki olyan dolgokat amiket te megengedtél. Ha azt mondja hogy szedjek neki mert náluk úgy szokás, akkor megmondtam volna hogy nálunk meg úgy szokás hogy aki betöltötte a tizedik életévét az szed magának. Ha hisztikézik akkor éhen marad és kész.
Sajnos/nem sajnos a párunkkal egy családot is kapunk, és sokszor bizony le kell nyelni a békát.
De mindennek van határa. Lehet kötni valami kompromisszumos megoldást, hogy ne legyenek emiatt konfliktusok a családban, de ne higgye azt hogy majd te eljátszod az anyuka szerepet és kiszolgálod.
#7 ezért tettem fel a kérdést, hogy mondja meg valaki kívűlálló, hogy én gondolom rosszúl és ezt így elkell fogadni?
Persze, nem csak miatta főztem, mostam, amúgy is megcsináltam volna, de az idegesített, hogy ez neki tök természetes.
Én semmit nem szedtem volna neki szokás ide vagy oda megmondtam volna neki hogy ott ez a szokás, de itt nálam meg másképp működik. Akkor kellett volna határozottnak lenni aztán ha sértődés van hát istenem. Ezzel elérted hogy a fejedre nőtt szépen és oké hogy nem tanyázik ott az év minden napján de megint az lesz a vége hogy egy ideig ott lesz és a vége pedig majd az lesz hogy hosszabb távra fog majd odacuccolni.
A pároddal meg beszéld meg a dolgot hogy te kettesben szeretnél vele lenni és pont. Az megint más dolog lenne ha pár napra esetleg 1 hónapra cuccolna oda ameddig nem lesz 1 havi fizetése hogy saját lábára tudjon állni azt még megértem, de azt már nem hogy onnan jár dolgozni, gondlom haza nem ad semmit vagy csak nagyon keveset és vígan elvan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!