Lehet azt bármilyen szinten normális életnek nevezni, amikor egy fiatal nőnek két idős rokonára kell vigyáznia, úgy, hogy közben semmi magánélete nincs?

A konkrét kérdésre válszolva: nem normális így élni, de még mindig becsülendőbb, mint azok a családtagok, akik le sem tojták/tojják a rászoruló rokonaikat (főként, ha az egyik ráadásul a saját szülője/nagyszülője - kifejtését lásd lent).

"azért, mert a mamám az ő anyja... írtam, hogy egy rokonomrol van szó."

Ezek szerint nagynénéd az illető, valamelyik szülődnek a testvére. A te drága szülőd vajon miért ne segít be a testvérének, legalább néha.

Az ingatlanokról annyit, hogy a nénik remélhetőleg arra fogják hagyni végrendeletileg, aki ápolta őket. És abból a pénzből majd a te nagynénéd legalább gondoskodhat magáról előre, mert világosan látszik, hogy a családjától ő semmiféle segítségre nem számíthat majd, amikor ő fog rászorulni.

Rosszul érzi magát, tehát nem tetszik neki, tehát ez nem jó élet neki. 44 évesen találhat magának párt, de csak akkor, ha nem kell napi 1-2 óránál többet foglalkoznia az öregasszonyokkal, és nem azokkal lakik. Jelen állapotában piacképtelen.

Gyereket még fogadhat örökbe, de nem az öregasszonyok mellé. Azoknak menni kell, otthonba vagy temetőbe!

Nem, nem normális, de ez azért nem ilyen egyszerű.

1. Senki nem így tervezi az életét, "belesodródnak", mert

- az elején arra gondolnak, hogy "egy kicsit besegítek", meg "átmenetileg megteszem", aztán arra "ébrednek", hogy éveket áldoztak fel, és a környezeten már mindenki természetesnek veszi, hogy ez az "ő dolga"

- úgy nevelték őket, hogy az idősotthon / elfekvő nem opció

2. Az, hogy 30-35 között nem volt kapcsolata, nem sokat jelent. Igen, ha csak egy f*szt akart volna meg egy spermadonort, biztos talált volna valakit. De 30 évesen az ember már nehezebben alkalmazkodik, és nem áldozza be az életét az első férfiért - persze, van, aki igen.

Biztos nehéz neki, a két öreggel jót tesz, ami nagyon becsülendő, de ezeket az éveket már sosem kapja vissza az élettől, sajnos. Ha már nem kap segítséget a családtól, akkor már okoskodni nem kéne!