Miért hiszik azt egyes szülők, hogy ez jó nevelés?
A "világ legszigorúbb szülői" sorozatban is láttam, és ismerős család is van ilyen!
Teljesen normálisnak tartják a szülők, hogy ők szabják meg, hogy a gyerek milyen zenét hallgathat, természetes nekik, hogy a gyerek összes internetes előzményét és beszélgetését végigolvassák, a gyerek csak azt olvashat, amit a szülő enged, stb.
És mindezt úgy, hogy a szülőket nem így nevelték.
Én ebbe őszintén szólva beleőrülnék. Miért hiszi azt sok szülő, hogy a gyereknek nincs és nem is kell magánélet? Nem gondolnak bele az ilyen szülők, hogy ilyen neveléssel a gyerek vagy azonnal lepattan 18 éves korában, és a szülei felé se köp, vagy egy buta és nagyon befolyásolható ember lesz belőle felnőtt korában?
Ez nem nevelés, hanem annak álcázott kontrollmánia.
Az ilyen típusú emberek ha tehetnék még azt is szabályoznák, hogy milyen ütemben nőjön a gyerek.
Egyszer nézz körül egy gólyatáborban. A túlféltő és a túlszabályozó szülők gyerekei azok akik detoxba kerülnek, és fél-egy év alatt vagy szakirányt váltanak (kinyílt a csipájuk) ,kibuknak, vagy ami a legrosszabb, mániákusan teljesítenek, hogy anyu-apu büszke legyen.
Úgy képzeld el, mintha a szülő mint egy kiskutyát, hámon tartja a gyerekét.
Aztán egyszercsak a hám lehet
kerül és úgy pofára esik szerencsétlen, hogy csak na.
A kontrollmániás szülő nárcisztikus és mérhetetlenül egoista. "majd én megmondom, megmutatom, tedd amit mondtam mivel én jobban tudom" a tudattalan üzenet ez: okosabb, ügyesebb vagyok mint te, azt kell tenned amit mondok!
Mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének. Lehet, hogy ezek a szülők anno ugyanígy voltak nevelve és ez rögzült bennük, vagy épp ellenkezőleg : túl sok szabadságot kaptak és felnőtt fejjel csak a hátrányát látják.
Az amishok pedig külön közösség, vallási alapú eletvitellel. Ha nem tartják be a szabalyaikat, fel bomlik a közösség és megszunik létezni. Egy adott életkorban x időt az amishok közösségtől távol, a való életben tölthetnek és utána előttük a döntés, hogy ott akarnak e maradni, vagy visszaternek
Azért nem kell elítélni a szülőket emiatt. Normális szülő tényleg a legjobbat akarja a gyerekének. Még nincs gyereked, igaz? Csak azoknak lehet fogalma arról, hogy milyen is az, akik átélték a szülőséget.
Mikor mi gyerekek voltunk, felmásztunk a legmagasabb mászókára. Mikor aztán odakerülünk, hogy a mienk mászik fel először, frászt kapunk és már is tudjuk, miért kiabált velünk anyu ovis korunkban, hogy azonnal gyere le onnan, mert leesel, pedig mi halál biztosak voltunk benne, hogy nem esünk le, nem értettük, mért parázik:D Hát most már én értem:D
Ugyanez van ezekkel a tiltásokkal is. Nehéz meghúzni a határt. Engem elég szigorúan neveltek és látom most már benne a jó akarást, de a hibáit is. Próbálom kicsit lazábbra fogni a dolgokat, de nem túl lazán.
A mit nézzen a gyerek-ben benne van az is, hogy nem akarjuk, hogy valami olyat lásson, ami esetleg káros lehet rá. A zenehallgatásban leginkább az van benne, hogy megintcsak félne attól, hogy ha punk-ot hallgatsz, akkor az is leszel---és valami igazság van is benne. És nem akarják, hogy az legyél és befesd a hajad lilára és taréjt növessz, hogy kiluggasd a képed, és összetetováltasd magad. Azért nem, mert lehet, hogy ez egy átmeneti időszak és ha valami véglegeset csinálsz magadon, azt később megbánhatod. Pl a minap vendégségbe voltunk ismerősöknél. Láttam, hogy a 17 éves lányuk karján valami írás van. Azt gondoltam, rajta felejtette az aznapi puskát, de mondta, hogy nem, az egy tetoválás. Ne mondja nekem senki, hogy 30 évesen is mókás lesz egy lista a karján, ami úgy néz ki, mintha puskát írt volna oda....
Az összes internetes cuccát meg egy normális szófogadó gyereknek nem nézik át. A gyerek indokot adott rá. Ha úgy nézi át, hogy a gyerek normális, szófogadó, befogadó és elmond mindent a szüleinek, akkor az a szülő nem normális, habár erősen kétlem, hogy lenne olyan, hogy a szülő jó kapcsolatban van a gyerekkel, a gyerek is normális és átturkálja a cuccát...
Ez a dolog olyan, mint egy agymosás a gyerekeknek. Amelyik gyerek világ életében ebben a szigorban nőtt fel esetleg idősebb testvére is van, az nem kérdőjelezi meg ezeket a dolgokat, mert neki ez a természetes. Az ilyen szülők szeretnek hasonszőrűekkel barátkozni és a gyerekeket is szigorú iskolákba íratják, mondhatni elvágva a külvilágtól. Ez amolyan tökéletességre nevelés lehet, ha a szülőt nem így nevelték, akkor a saját hibáit akarja így kompenzálni.
Van amelyik gyerek ezt viszi tovább, van amelyik az első adandó alkalommal elszabadul, csinál pár hülyeséget, aztán majd a szülei mondogatják látod fiam megmondtam, hogy ez lesz a vége...
Én sajnálom az ilyen kölyköket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!