Nem tudom elképzelni, hogy a szüleim alatt nevelkedett bárki is nagypofájú, önbizalommal teli valaki legyen, akkor a szüleim az oka annak, hogy pont az ellenkezője lettem?

Attól, hogy nem szocializálódtál.

Forogj sokat emberek között, foglalkozz emberekkel, vállalj olyan munkát, ahol emberekkel kell foglalkozni, kommunikálni, beszélni, odafigyelni, kapcsolatot teremteni. Mosolyogj, nézz a szemükbe, viselkedj normálisan, barátságosan, nyíltan, légy rokonszenves. Pár év gyakorlat egy megfelelő állásban, és jól belejössz. Nekem is sokat segített a megfelelő munkakör, bár az is igaz, hogy annyira szerencsétlen, mint te, én azért sosem voltam.

Na fel a fejjel, gyakorolni, csak nyíltan, barátságosan!

Magyarul akinek van önbizalma, az nagypofájú?? Aha... Világi nagy ostobaság.Téged kb. ilyen szociálisan életképtelen szobanövénynek nevelhettek, akinek 0 önbizalma van. Mi a fenéért kérdés, hogy legyél-e önálló? Az lenne a normális...

Kezdj valamit magaddal nagyon sürgősen, mert ez elég nagy probléma.

Szerintem ne kend a szüleidre, hogy nehezen illeszkedsz be, meg a nevedet hülyén mondtad (ez utóbbit egyébként lehet egyedül otthon gyakorolni).

Az, hogy a káromkodás nálatok otthon nem szokás, az becsülendő dolog, ezért inkább tiszteld a szüleidet.

A szüleid azért tanácsolnak nyilvánvaló dolgokat, mert szemük előtt még az a gyerek van, aki 10-15 évvel ezelőtt voltál. Ez a legtöbb szülőnél így van: haláláig aggódik a 30-40-50 éves, családos gyerekéért, nehogy elüsse az autó, vagy sapka nélkül megfázzon. Egy darabig ez engem is idegesített, de most már megöregedtek a szüleim és arra gondolok, bárcsak mondanák a magukét még sokáig - mert ez azt jelenti, hogy még élnek.

Te meg barátkozz, ismerkedj, gyakorold a társas érintkezést, aztán majd belejössz, mint mindenki más.

Konkrétan egy dolgot írtál a szüleidről, azt hogy nálatok nem volt szokás a káromkodás. Ez is pozitív.

Biztosan befolyásol a szüleid viselkedése, a reakcióik a te dolgaidra. De ahogy kezdesz felnőni tinikorban, te is látod, hogy milyen vagy és min kéne változtatni. Akkor meg is van rá a lehetőséged, hogy változz. Szerintem már elég idős vagy ahhoz, hogy ne keseregj, hanem fejleszd magad abban, amiben szükségét látod.