Hiába is igyekszem, nem vagyok a nagyapám szemében sehol. Mit tegyek? Bőven lent

Minek foglalkozol vele? Ignoráld, és kész.

Nagyon egyszerű. Ne akarj neki megfelelni. Olyan ütemben tanulj, ahogy neked tetszik.

Én megtanultam magasról leszarni más véleményét. Itt az ideje, hogy te is ezt tedd :)

soha, de soha ne azt nézd, mások mit gondolnak rólad! Csak a saját céljaidat akard elérni!

Nem kell vele törődni, tudom, nagyon nehéz, de fogadd meg. Engem a papám (szerencsére csak az egyik) szó szerint utált kiskoromban. Visszajutott a fülünkbe, hogy minket ő nem tekint unokáinak, csak a többit. Amikor ketten voltunk a szobában, szó szerint féltem, hogy bántani fog, rémálmaim is voltak rengetegszer miatta. Most azonban egyetemre járok, mellette dolgozok is és jól is teljesítek, rajta pedig érzem, hogy megbánt mindent és a kedvemben akar járni, mindenhol engem fényez stb. Viszont a családi szeretet nem feltétel függő (kivéve extrém eseteket),úgyhogy én még most is nagyon nagy ívben leszarom. Rokoni kötelék fűz hozzá, de sajnos ezt nem én rontottam el. Ne akarj olyan embereknek megfelelni, akik nem érdemlik meg. Sőt, senkinek se akarj! Ez az én tanácsom.

Az előző vagyok. Egyébként ez a nyelv nálunk is nagyon megy, én 4 nyelven beszélek, de Istenem, lehet valaki nagyon jó matekból vagy kémiából, valaki pedig nyelvekből. Komolyan ez lenne a legfontosabb az életben? Inkább lenne annyi esze a papádnak is, hogy ne egymáshoz hasonlítson titeket, hanem lássa meg az egyedi értékeiteket.