Atlagos nagymama az ilyen?

Azt miért nem fogod meg magad és mész el te hozzá??

Ja a bolhák.. hát képzeld az én anyósoméknál is vannak bolhák,mert állatokat tartanak. Akkor vagy hazajöttök még aznap,hogy még véletlenül se kelljen ott aludnod vagy máshol alszotok. Ez csak kifogás.

Ugyanígy a fiad meg a férjed is haza tud neked vinni pár bolhát. Még egy is képes összecsípni az embert.

Az azért nem semmi,hogy könyörögtök neki,hogy fürödjön meg. Nem sértenék meg ezzel senkit, főleg nem a párom anyját. Csodálod, ha ritkábban megy hozzátok?

Neked vannak inkább elvárásaid vele szemben, és azt várod, hogy évente több alkalommal is utazzon majdnem 60 évesen 300 km-t. Vannak családok, akik nem évente négyszer találkoznak, hanem még annál is ritkábban.

Tényleg borzasztó anyósod van..

Nem atlagos viszont nem is a legrosszabb. Annyi de annyi embernek van meg hasonlo rokona....nekem se tett el befottet (illetve nem adott belole) es nem latogatott meg a nagyim (egyik oldalrol sem), megis tuleltem. En ugy vagyok vele, ha o(k) nem kivancsi(ak) ram, akkor ennyi, nem ismernek meg. Kesz, szamomra nagyon tavoli rokonok, idegenek szinte. Nem erdekel kulonosebben, ha szeretnek lekvart, megveszem, es meg sokmindent.

Igazad van, Kerdezo, nem normalis de csak magadnak csinalod itt a feszultseget meg az agybajt, hogy olyan emberek is valszolgatnak akiknek nem egyezik a velemenye a Tieddel es felidegesitenek.

Az, hogy nem tesz el lekvárt meg gyümölcsöt, nem hiszem, hogy manapság valami nagy bűn lenne. A te nagymamád mikor is élt? Lehet, hogy az anyósod nem is ért hozzá, de az biztos, hogy jó esélyed lesz rá, hogy a menyed azt se tuja majd, hogy merre van a fakanál, nem hogy azt, hogy hogyan kell lekvárt főzni. (Elég baj, hogy így van, nem értek egyet vele, de a világ gyorsan változik, nem feltétlenül a jó irányba.) Szóval ne várd el tőle, hogy olyan "békebeli nagymama" legyen, amilyen a tied volt.

Másrészt egyre több nőn veszem észre, hogy nyíltan felvállalják, hogy voltaképpen nem szeretik a gyerekeket. Még ha a sajátjáról van szó, csak-csak, de a másé már idegesíti. Lehet, hogy a te anyósod is örül, hogy felnevelte a sajátját, de közel a 60-hoz már nem vágyik különösebben gyerektársaságra. Ezt szintén csak elfogadni lehet.

Az meg, hogy hogyan él az otthonában, 300 km-re tőletek (kosz, elhanyagoltság stb) már igazán nem a te dolgod. Őt már nem tudod "átnevelni", neveld a saját gyerekeidet.

Összefoglalva: nem ideális, de talán manapság már átlagos nagymamának számít.

Jó, nézd, ebben egyet értek veled, ha koszos, büdös, pókhálós a lakása, akkor ti sem mentek szívesen. Én is mást láttam gyerekként, nálunk, de még a mamáimnál is mindig tisztaság volt. Most is tisztaságban élünk, engem is erre neveltek és ezt láttam otthon. Csak azt nem értem, de biztos egy gyengeelméjű ember vagyok, hogy miért generálsz ebből problémát? Ő ilyen, nem fog megváltozni, már meghalni is így fog.

Azt én nem várnám el, hogy anyósom utazzon 300 km-et, ha látni akarja az unokáját. Ha a gyerek kinyitja a száját, hogy neki hiányzik a mama, akkor megfogjuk magunkat és átmegyünk hozzá. Nyilván, más a helyzet, hogy lesz megint bébitek. Egy darabig az ember nem szívesen utazgat ilyen sokat, míg pici a baba, mert… (van sok oka).

Én azt mondom, örülj neki, hogy ha évente 3-4-szer elmegy hozzátok, mert lehetne rosszabb is. Nem az életetekre tör, csak idős és messze vagytok. Nem ismerem őt, biztos neki is kényelmesebb lenne és gyakrabban menne, ha közelebb élnétek. Ezért nem kell a közelbe költözni, hanem ebből a helyzetből kell a legjobbat kihozni. Te is fogadd el így a helyzetet, mert mint írtam, lehetne rosszabb is.

Az, hogy mi mit láttunk otthon, honnan jöttünk, hogy nevelkedtünk fel, még nem jelenti azt, hogy ki kellene akadnunk, mert ennek minden családban mindenképpen így kellene lennie. Szerencsések vagyunk valószínűleg, és ezért hálásnak kell lennünk, de nem várhatjuk el, hogy máshol is így legyen. Legalábbis én nem várom el, elfogadom és kész.

Én csak azt nem szeretem, ha valaki panaszkodik, mert nincs az a helyzet, amiből ne lehetne kihozni a maximumot, és ha még az is kevés, végső soron elfogadni azt, ami van. Ez ráadásul egy olyan oldal, ahol „megkérdezheted, amit máshol nem mertél”. Meg is értem. Az egyik válaszoló írta, hogy „Használd a kicsi szádat, ha szeretnél valamit.” Ha problémátok van a házával, szóltál már neki te vagy a párod, hogy takarítson ki, ha benneteket fogad?

Igen.. azt az ember azért felfogja ép ésszel általában, ha jönnek a gyerekek, akkor kitakarítok. De azt sem tudhatod, hogy ő miért ilyen hanyag.

De hogy a kérdésedre is válaszoljak. Szerintem nincs olyan, hogy átlagos nagymama.

Kinek milyen volt egyrészt, ha jó és mindig számíthatott rájuk, nyilván olyan nagyit képzelt el a gyerekeinek is. Másrészt vannak jobb, rosszabb, gondoskodóbbak, önzőbbek, lustábbak, kánikulában is szorgosak, irigyek, nagylelkűek… Nem tudom milyen lehet az átlagos nagymama, ahány ház annyi szokás. Inkább van mindenkinek olyan, hogy „ideális nagymama”. De ez egyénfüggő.