Normális, hogy a párom anyukája foggal-körömmel tiltakozik az ellen, hogy 52 évesen nagymama legyen?
Értem, hogy fél az öregedéstől (főleg azzal jön, hogy Ő még túl fiatal ehhez), de ha mi gyereket vállalunk, az nem az ő döntése. Fogalmam sincs, hogy reagálhatnék arra az érzelmi zsarolásra, amit művel.
(Mielőtt kérdeznétek: Saját egzisztenciára vállalnánk babát, és nem elvárás, hogy vigyázzon majd rá.)
Nem normális.
Ha nem éltek együtt, akkor egyszerű a dolog: amint elkezdi az érzelmi zsarolást, megköszönitek a vendéglátást és hazamentek.
Egyáltalán hogy jön szóba, hogy NEKI tetszik-e, hogy NEKTEK lesz gyereketek?
Mellesleg valaki NEM ATTÓL lesz öreg, hogy nagymama, hanem hogy hogyan viselkedik.
Én majdnem 60 vagyok, van 4 unokám (aaz elsö 45 éves korkmban lett) és nem érzem magam öreg(es)nek, söt mások sem tartanak annak, a legtöbben csak meglepödnek, hogy "ilyen fiatalin" hogy lehetnek ekkora unokáim - aztan kiderül, hogy 15 évvel fiatalabbnak tartanak a kinézetem, mozgásom meg a viselkedésem alapján.
Az azért tényleg beteges, hogy vkinek ennyire a saját imázsa legyen fontosabb, mint a gyermeke boldogsága. Majd megbékél, ha megszületik a gyerek.
Előtte maximum annyit lehet mondani, hogy attól nem fog 20 évet öregedni 1xre, hogy nagymama lesz, és ha ő így érzi, akkor az ő fejével van baj.
Nem normális, de nem is értem.
Ő attól nem lesz öregebb, ha lesz unokája :)
Inkább legyen rá büszke, hogy fiatal nagymama és lesz energiája foglalkozni az unokával.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!