Nagyival kell élni mert idős. Jön és dumál megsértődik ha kérem fejezze be?

Nincsen a közeletekben nyugdíjasklub?

Nekem anyám eljár oda, pedig én szeretek vele beszélgetni, és beszélgetek is napi szinten, de ő akkor is unatkozik egész nap egyedül. Tévét utálja, a szeme nem túl jó, ezért sokáig olvasni sem tud.

A nyugdíjasklubban vannak programok, de ha csak pár órát benn van, és römiznek, beszélgetnek vagy kávéznak, azt is szereti. Heti kétszer van nyugdíjastorna, oda is megy.

Most újabban elkezdett egy nyugdíjas angol tanfolyamot a klubban, nyilván nem fog nyelvvizsgázni (75 éves), de időtöltésnek, agytornának nagyon jó.

,,Őszintén szólva, kicsit megérdemled, hogy rád szóljak, mert amit leírtál, az eléggé érzéketlen. Tudod, egy idős emberről van szó, aki valószínűleg az életének egy olyan szakaszában van, amikor egyedül nem boldogul, és te vagy a támasza. Ez nem könnyű, de attól még nem kellene így hozzáállni.

Gondolj bele: ha te lennél ilyen helyzetben, idősként, egészségi problémákkal, és a saját családod nem mutatna irántad türelmet vagy megértést, neked hogy esne? Az érzelmi intelligencia része, hogy empátiát tanúsítsunk mások iránt, még akkor is, ha fárasztó vagy nehéz helyzetekkel szembesülünk. A nagyi valószínűleg nem szándékosan „nyomja a dumát,” hanem talán magányos, fél, vagy csak egy kis figyelmet szeretne kapni.

Az, hogy ő rád van utalva, hatalmas felelősség, de egyben lehetőség is arra, hogy megmutasd, milyen ember vagy. Lehet, hogy most fárasztónak tűnik, de ezek a pillanatok számítanak, és egy nap bánni fogod, ha nem próbáltad meg jobban kezelni a helyzetet. Talán érdemes lenne elgondolkodnod azon, hogyan tudnál egy kicsit türelmesebb és támogatóbb lenni. Az érzelmi intelligencia fejleszthető, és neked most itt van rá az életed egyik legjobb lehetősége."

Még a ChatGPT-nek is nagyobb az érzelmi inteligenciája, mint nektek, kérdező. :/

Én is nagyszülőkhöz költöztem anno. Nagy volt a ház, az udvar, de ragaszkodtak hozzá, nagybátyám fiatalon elhunyt, apám nem nagyon tartotta velük a kapcsolatot. (apámmal én sem) Végül én lettem az örökösük. Nagypapám mindig azt mondta, hogy "Jobb távolról szeretni, mint közelről utálni." Őt közelről is nagyon lehetett szeretni.🖤

Viszont nagymamám már nem teljesen ilyen típus. Nem egy házsártos, de nagyon nehezen tűri, ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja. Én tudom ignorálni, ha olyasmit mond, ami nem érdekel. (pl politika, szerintem már túlságosan Tisza-fan, esetleg valami kettyós barátnője, vagy hasonló a téma. Simán mondja, de én tök máshol járok, egy ahha, igen, stb amit mondok. Azt hiszi, hogy figyelek, mert amúgy tudok egyszerre 2 helyre figyelni. Nem bántom, mert magához képest nincs vele baj, de ha nem ilyen szoros lett volna velük a kapcsolatom, akkor lehet, hogy nehezen viselném. Szóval az vesse rád az első követ, aki próbálta már!

Mekkora egy tahó vagy kérdező.

Kívánom hogy veled is így viselkedjenek majd ha megöregszel.