Túlnyomulós nagymamával mit lehet kezdeni?

"Nehéz út"

Könnyíthető azzal, ha minél folyamatosabb a kapcsolat, mert akkor minden átmenet is folyamatos, szinte észre sem vehető minden félnek.

#12

Ezzel vitatkozom kell, mert nem mindenkinél. Sőt. Akik nagyon szeretik a KICSIKET, azok nem hajlandók meglátni a lassanként történő, apró változásokat. Még anyák közt is van egy rakás ilyen, aki döbbenten siránkozik, hogy a 12 éves kiskamaszának már nem szuper program anyával sétálni egy kört a környékbeli utcákban, és nem ugrál örömében, ha maci formájú kekszet süt neki (hanem kb. letojja). Leragadnak az ötévesnél.

Az ilyeneknek pont jót tesz, ha kicsit eltűnik a szemük elől a gyerek, és mikor megint találkoznak, akkor egy "idegenebb", idősebb gyerekkel kell megismerkedni. Persze az anyáról nem lehet így leválasztani a gyereket. De a nagyiról igen. Nyilván a legritkább esetben akar az ember ilyen drasztikus módszerhez folyamodni, de akkor meg muszáj határozottan és folyamatosan "igazgatni" a mamát, még ha meg is sértődik. Amúgy is megsértődne, mert ha a szülő nem jár közben a gyerek érdekében, akkor a gyerek intézi el magának, mikor a szép szó nem használ, bunkózik a nagyival egy sort, megutálja, és kerülni fogja a találkozást, mert nem lesz kedve ehhez a rátelepedéshez. Az sem kellemesebb a mamának. Akkor már jobb csírájában elfojtani az újabb és újabb túlkapásait. Lehetséges, hogy egy idő után célt ér a küzdelem, és "ki is növi" ezt a gyereket játékmackónak néző ragadósságot.