Tinik szokta a nagyszüleiktől tanácsot kérni?

Aranyos. :)

De szerintem szinte teljesen kizárt.

A generációs különbségek tényleg igen nagyon, azonban ez nem elsősorban a mostani köözépkorú standard szülők hibája. A teenagerek érzelmi világa felettébb felszínessé vált, tele játszmákkal, fondorlatokkal, kétes értékrenddel.

Persze nyilván vannak kivételek, de ezt tényleg nehéz átlátni. Más kérdés, hogy a tanácsoknak milyen mögöttes motivációjuk van.

Már rég nem vagyok tini, de...

Akkor és azóta is csak olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyik tapasztalatuk még mindig releváns. Pl munkával, életvezetéssel, párkapcsolattal kapcsolatban nem. De főzéshez van, mikor igen. Pl ha egy olyan receptet akarok kipróbálni, amit még soha nem csináltam, de ő gyakran.

Nem. Maximum főzés, de azt sem, mert ott az internet.

Nem akarok nagyképűnek tűnni, de abban a generációban és családi környezetben nőttem fel, ahol 15 évesen nagyobb tudásom volt szerintem, mint a szüleimnek és nagyszüleimnek, úgy bármivel kapcsolatban. Mindenre rájöttem egyedül, vagy internet segítségével, barátokkal, iskolában. Ezek a 90-es évek gyerekei. A szüleimtől-nagyszüleimtől konkrétan nőhettem, mint a gomba, járhattuk az utcát, aztán bejött az internet térhódítása és kinyílt a világ. A szüleink-nagyszüleink meg maradtak a kommunizmusban, sötétségben.

Olyanoktól kérjek segítséget, akik azt sem tudják, hogy működik egy hitel felvétel? 30 évesen be kellett mennem az 50 éves szüleimmel hitelt intézni. De még egy email fiókot sem tudnak regisztrálni.

Tisztelet a kivételnek! És most lehet azzal jönni, amit kiírnak az 50-70 évesek facebookra, hogy Iskola: az éelt iskoláját jártam!:!? és ezért ők olyan k*rva bölcsek, de őszintén megmondom semmiben sem tudtak soha segíteni, amire magamtól ne jöttem volna rá és nem csak félinformációkból tudakozódtam volna, mint ami nekik van. :D