Mit lehet tenni a tulzott segiteni akarassal?

Fáj meghallgatni, hogy anno ő mit csinált? Nem. Megfogadni nem kötelező.

Miért ne adhatná neki a férjed?

Ritka ellenszenves vagy.

Le lehet engem is pontozni,vagy hordani,de en a kerdezot megertem.Akinak van sajat gyereke pláne meg kicsi nagyonis zavaro ha allandoan mas a kezebe akarja tartani.Oké h itt ott felveszi vagy atveszi de hogy allandoan?aki nem élt ient meg az ne okoskodjon,mer nem ismerek anyat akit ez ne zavart volna.

És ertheto hogy apanak es magadnak szulod nem pedig masnak.

Meg megkell halgatnod,megis csak segit rajtatok de nem kel megfogadnod amit mond.Egyik fuleeden be masikon ki:)

Beszéld meg vele, hogy mi az, amiben örömmel fogadod a segítségét. Így hasznosnak érzi majd magát és nem akar mindenbe beleszólni.

Megkérheted pl., hogy vasalja ki a férjed ingeit, mert "ő szebben tudja kivasalni" Varrja meg a mittudoménmit. Főzzön ő, ha jobban tud főzni :)

Csak ne duzzogva/sértődve, hanem kedvesen.

Ha ez csak egy pár hónap, szerintem ki lehet bírni "féllábon" is. A gyerek meg majd visszaszokik, de már most is hamar meg fogja tanulni, kinél mit lehet, kinál mik a szabályok. Nem tudja egyikőtök sem megvenni a szeretetét, ha ettől félsz, hogy a mama engedékenyebb.

Pároddal kellene inkább egységfrontot alkotnotok. Nem akkor megbeszélni, amikor sokan vagytok meg felhúztad magad és csak odavakkantasz valami "már megint"-et, hanem valamikor kettecskén. Hogy ki hogy gondolja, te miért nem akarod, szerinted mit csinál a mama rosszul. Lehet, más mintákat hoztatok otthonról. Mondjuk te minden percét kontrollálnád a gyereknek és félted valamiért vagy valami megadhatatlan lekötelezettségtől tartasz, ő meg lehet, hogy sokat volt "lepasszolva", kötődött a nagyszüleihez (és hát ő nagyszülője, azért is bízik benne ő jobban) is és ezt tartja természetesnek, nemhogy rossznak, na meg valószínűleg élvezi az ajándék énidőket, hisz kisgyerekkel lenni elég fárasztó, akkor is, ha a sajátunk. A mama meg valószínűleg tényleg végre újra hasznosnak érzi magát, bár igen, vannak a nagymamák között is bőven, akik mindent irányítani akarnak, akár taktikásan alulról, pont folytonos szolgálattal. Csak ötletelek, de ha így nézed, nem feltétlenül áll rosszindulat egyikőtök cselekedetei mögött sem. Csak tudni kellene nektek kettőtöknek ezt tisztázni és egy csapat lenni ebben a kérdésben is, ne az legyen, hogy ő nem tartja problémának, nem érdekli és nem érti mi bajod van, nálad meg gyűlik és folyton neheztelsz és elmegy a kedved minden mástól is.

Biztos nehéz most más dolgokban is folyton alkalmazkodni. Próbálj erre átmeneti időszakként gondolni, de húzd meg a határokat. Illetve húzzátok meg közösen. Amihez meg kommunikálni kell kettőtöknek feltételezések és hatalmi harcok helyett.