Másnak is úgy van ,hogy az egyik nagymama a családban jobban főz mint a másik?

Nekem az anyai mamám nem túl jól

főz. Illetve gyerekkoromban volt hogy minden vasárnap nála ebédeltünk és nem volt a legfinomabb. A másik hogy utána is

rá egy fél órára éhesek lettünk.

Most felnőttként sem sokat változott mert nem főz olyan finomakat és egyáltalán nem erőlteti meg magát. Mindig hiányzik az ételéből valami

pl:a paprikás krumplit sem úgy készíti hogy az ízletes legyen.

Ki sporolja belőle a húst a kolbászt. Az egész főzési szokására jellemző hogy a fűszerekel is spórol van nagyon

sok finom fűszer amitől tök finom

lesz az étel de ő ezeket kihagyja és csak pirosparikát meg sót borsot esetleg vegetát használ

pedig ezektől a fűszerektől amiket

kihagy sokkal finomabb is lehetne

amit főz. De igazából már nem is nagyon szokott főzni amikor én megyek hozzá meg nem is kínál meg semmivel. Ellenben vele az apai mamám amíg élt mindig nagyon

kitett magáért pl kiskoromban tudta hogy szeretem az almás pitét ezért sokszor csinált amikor ott voltam nála. Meg többfogásos kaják voltak nála többféléből lehetett választani. És ezek mellé nagyon finoman ízletesen főzött..

Utána sosem voltam éhes..

Ráadásul az az érdekes hogy

ezt a vendéglátást úgyis megcsinálta hogy hozzá sokkal ritkábban jártam mint a másik mamámhoz. Szóval a hozzáállásukban is volt különbség.

Viszont sajnos ez a mamám

( az apai. ) már három éve meghalt. Ellőtte meg évekig idősotthonban lakott..

"pl:a paprikás krumplit sem úgy készíti hogy az ízletes legyen.Ki sporolja belőle a húst a kolbászt"

Nálam alap, hogy a paprikás krumpli mindenféle húsféle nélkül készül. Mi így szeretjük, nekünk így finom, köze nincs a spóroláshoz.

Amúgy meg az ízlés egyéni dolog. Attól, hogy neked nem ízlik az egyik nagyszülő főztje, még egyáltalán nem biztos hogy másnak sem. Nálam mindkét nagymama finoman főzött.

Hát ez ilyen, ki ebben jó, ki abban.. nálunk az egyik nagymama korrekten főzött, viszon sütikben bajnok volt.

A másik nem volt egy nagy bajnok a konyhában, de kacsapecsenyét és disznóvágáskor pecsenyéket olyanokat sütött, hogy még most is emlegetjük, pedig már lassan 40 éve meghalt. :)

Anyai ágról borzalmasan főz a nagyi és a higiénia sem a barátja, ezért nem is eszem náluk olyan 10 éves korom óta biztosan.

Apai ágról tűrhetően főz a mama, de mindig is türelmetlen volt hozzá és néha vannak olyan agymenései, hogy pl egyre kevesebb cukrot rak a sütikbe és csodálkozik, hogy senkinek sem kell a harmad annyi cukrot tartalmazó sütemény.

Anyám viszont istenien főz és elméletileg én is, úgyhogy ez kárpótol.