Miért kellene bejelentenünk a szülőknek, hogy el akarom köttetni magam?

El akarom köttetni magam, már egy ideje gondolkodunk a dolgon, csak mindig közbejött valami, de mostanra már utánajártam mindennek és hamarosan meg fogom csináltatni a műtétet.

Nagyon sokféle foggatlót szedtem már, próbáltam hüvelygyűrűt is, de mindegyiknek volt valami mellékhatása, gumiban pedig kb semmit nem érzünk, illetve egyszer már szakadt el gumi amimiatt esemenyutanit kellett bevennem és azóta azért kicsit aggódom, mi van ha megint így járunk. Szóval amellett, hogy ugye nem akarunk gyereket, ezek az indokok is közrejátszottak a döntésben. A férjemen és rajtam kívül egyedül a húgomnak mondtam el a dolgot, nagyon jóban vagyunk, feltétel nélkül megbízom benne. Tudta, hogy nem akarok gyereket, nem lepődött meg a dolgon, mellettem áll és támogat, de felvetette hogy esetleg ezt nem kéne-e elmondani anyumnak és férjem anyjának. Gondolkoztam én is, hogy anyának elmondom, ő is tudja a gyerekekkel kapcsolatos érzéseimet, de nem feltétlen akartam őt ezzel traktalni vagy hát nem is tudom. Férjem édesanyja viszont nagyon akarna unokát, abortuszellenes is és biztos nem repdesne az örömtől.

Se én, se férjem nem gondolja úgy, hogy ezt be kéne jelenteni a családjainknak vagy a “jóváhagyásukat” kellene kérni a dologgal kapcsolatban. A döntésünk vége az lett, hogy nem mondjuk el, ez a mi magánügyünk.

Azonban kíváncsi vagyok ki hogy vélekedik a témáról (már nem maga a műtétről, hanem arról h elmondaná-e) vagy esetleg volt-e valaki hasonló helyzetben? Ha igen, hogy döntött?