Ha neked lenne gondozásra szoruló idősebb családtagod, te megápolnád vagy elhelyeznéd otthonban?

A mi családunk volt ilyen helyzetben. Mi az otthonban való elhelyezés mellett döntöttünk, persze látogattuk rendszeresen nagypapámat. Ha olyan esetről beszélünk, ami majdhogynem 24/7-es ügyeletet kíván, az otthon az ésszerűbb megoldás... egyrészt senki nem rokkan bele a családból, mindenkinek megmarad az élete, fizetése (nekünk sem kellett a sulit feladnunk öcsémmel, sem a szüleimnek az ápolásért kapott pénznél jobban kereső állását), másrészt az otthonban, ha jól választ az ember, SZAKSZERŰ ellátást kap az ember... a legtöbb "sima" családtag több kárt tesz, mint hasznot, amikor felcsap nemhivatásos betegápolónak, mert egyszerűen nincs meg a szakképzettsége betegellátáshoz. Szerintem ez fontosabb, mint az, hogy esetleg el van kámpicsorodva az adott családtag attól, hogy el kell otthonról költöznie.

A szüleim egy ideig próbálták azt, hogy hétvégéztek a nagyszüleimnél (mindhárom akkor élő nagyszülőmmel voltak gondok, de a papámnál volt a legsúlyosabbak), hétközben meg délután, és amikor tudtuk öcsémmel, ekísértük őket, hétköznap délelőtt meg a szomszéd nézte a papámat... de ez is teljesen kikészítette az egész családot, a nyári 2 hét nyaraláson kívül szabadidejük nem volt... ezt még egyszer nem csinálnám végig.

Nyugi, azoknak a válaszát is lepontozták, akik szembesítették itt a többséget azzal, hogy az nem úgy van, hogy "keresek egy jó otthon". Én többször írtam (nem csak ezen a fórumon) hogy számolni kell vele, hogy alsó hangon vagy az idős ember lakását be kell adni, vagy (most kérdezte pl. a barátnőm egy helyen), 7 millát kell beadni.

Az a vicc, hogy ezek a válaszok mindig le vannak pontozva, pedig ezek tények, csak valahogy szembesülni nem akar vele senki, hogy az otthonnak ez az ára.