Egy vitánk után földhöz vágott a férjem. Nagyon megbánta, megbocsájthatok neki?
Ha otthagyom, nagyon szerencsétlenné teszem, és talán ő is alkoholista lesz. Amúgy nagyon szereti a gyereket is.
Tényleg kiszámíthatatlanok a hangulatai, nem tudom előre mitől lesz ideges. De ha csak a sajnálat marad azért tudom hogy nem érdemes.
Tapasztalatomat írom le :
A nekünk is meg született a babánk de ő nem volt hasfájós szerencsére, de párom nem segített mindig én voltam fent vele persze a házi munkába igen.De egyszer felpofozott a nagy semmiért,azzal magyarázat , hogy fáradt volt keveset alszik és nem érzi azt a figyelmet és biztonságot mikor még nem volt a baba, de ha nem figyel senki rá akkor kineveli azt a csöppséget.Na mindegy meg bocsájtottam neki mert nagyon tudod kedveskedni, de azóta szinte nem volt hónap, hogy ne verjen meg pedig már 2,5éves a kicsi, az mondja ha kicsi nem lenen akkor minden szép és jó lenen , de más különben imádja a picit.DE nekem is az első pofonnál kellet volna otthagynom,nem pedig 2,5évet várni erre, tedd meg mert nem fog változni mindig kitalál valamit ami miatt te meg sajnálod és úgy érezd te vagy a hibás. Egyre nehezebb lesz és durvább az életed.
És már otthagytad?
Mert tényleg hasonló nagyon a helyzet. Ő se tudott aludni és nem kapott annyi figyelmet mint addig.
Ki a sz@rt erdekel, hogy hogy erzi magat, hogy mennyire ideges, esatobbi? Komolyan, agymuteted volt, hogy nem gondolkodsz?
Pont megint ideges lesz, aztan felkapja a gyereket es azt is a foldhoz vagja? Jahogy, azt szereti! Akkor mikor teged dobalt, akkor nem szeretett?
Ha nem szeretett, akkor hagyd ott a verbe - ha szeretett, es dobalt, nincs oka a szeretett gyereket nem dobalni - ugyancsak hagyd ott.
Esetleg, ajanld fol neki, hogy elmegy onkent pszihiatriai kezelesre - mivel egyertelmuen beteg - es ha meggyogyul akkor esetleg meg lehet valami.
De persze a te eleted, akkor es azzal vereted ossze magad akivel akarod, puszta szeretetbol.
(De azert elmondom, a foldhoz vagas pszihologiai (foleg, ha megragadott, es dobott, nem csak lokott) hatastenyezoje a gyilkossagi szandek, amit a kulturalis korlatok tompitanak. De attol a kiindulasi erzelem a oles.)
Szia. Az én apám megkeserítette az életünket, anyámat nyomorékká tette, engem meg lelki sérültté. Anyu nem akart elválni, mert, hogy azzal nekem árt (Oh szegénykém milyen naív), + azért nem akart elválni, mert akkor mi lesz a férjével, hajléktalan lesz. Tény az is lett volna.
De ha idejében lép, most nem nyomorék az anyám. Úgy megverte.
Hagyd ott, kérdező. Ne függj érzelmileg egy primitív bántalmazótól. És ne hagyd, hogy téged hibáztasson. Minden felnőtt embernek ALAPVETŐ KÖTELESSÉGE MEGTANULNI KEZELNI AZ INDULATAIT és nem a másikon levezetni azt. Mindenkinek. Aki erre nem képes, az nem való társadalomba. Ne sajnáld. És nem szeret sem téged, sem a gyerekedet. Hazudik. Az összes bántalmazó hazudik. Tudod mire kellesz neki? Csicskának. Háztartási alkalmazottnak és ingyen szexpartnernek. Nem bántásból írom, nehogy azt hidd, nekem is volt bántalmazó párkapcsolatom, szerencsére nem hosszú ideig, mert azonnal léptem. Azt hiszed őt érdeklik a te érzéseid? Lószart. Ha érdekelnék, odafigyelne rád, és nem rajtad vezetné le az indulatait. Neked is vannak indulataid, nem? Mégsem rajta vezeted le... Hagyd ott mindenképpen, ne gondolkozz egy percig se. Ha nem hagyod ott most, később még nehezebb lesz. Nem vagy felelős érte, mert ez nem igazi házasság. Az igazi házasságban nem bántják egymást a felek, és a férfi nem él vissza a fizikai erőfölényével. Ha alkoholista lesz, nem a te felelősséged. Ha öngyilkos lesz, ha elzüllik, nem a te felelősséged. Minden felnőtt ember saját magáért felelős, kivéve, aki agyilag rokkant és gyámságra szorul. Nem vagy te a férjed gyámja. És ne foglalkozz vele, hogy szerelmesnek érzed magad, mert ez nem szerelem, hanem érzelmi függés, ami a férjed érzelmi manipulációjának az eredménye. Hagyd ott, és keress olyat, aki tényleg szeret. Leszel te még szerelmes, hidd el. Sok rendes, tisztességes férfi van. A férjed sajnos nem az. Rosszul választottál, de ne hibáztasd magad miatta, mással is megesik. Lépj, amíg nem nyomorít meg teljesen téged is és a gyerekedet is. Ja, és ha maradsz, újra és újra elő fog fordulni egyre nagyobb dózisban, és te egyre nehezebben fogsz tudni lépni, mert egyre kisebb lesz az önbizalmad. És azt se felejtsd el, ha 5 év múlva mész segítséget kérni, mindenki le fog majd nézni és csak legyinteni fog rád, hogy áá, minek foglalkozzak egy olyan h.ülye (bocs) nővel, aki 5 évig nem hagyta ott ezt az állatot. Viszont, ha most lépsz le és kérsz segítséget, mindenki melletted fog állni, és senki nem fog lenézni, mert még csak egyszer (ill. nem sokszor) fordult elő - és látják rajtad, hogy azonnal változtattál. Most még lehetőséged van rá, hogy támogató környezetbe kerülj a válás után, később már sokkal de sokkal keményebb lesz az emberek ítélkezése miatt.
Néhány link:
A második link egy hosszabb kiadvány a nők bántalmazásáról, 98. oldaltól olvasd kérdező, az a rész segíthet neked - de az egész szerintem nagyon tanulságos lehet számodra, és mindenki számára aki hasonló kapcsolatban él, szóval ha van türelmed, mindenképp olvasd végig az egészet.
Sok szerencsét és bátorság. Biztos sikerülni fog :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!