Mit gondolnál a kapcsolatotokról a férjeddel, ha ezt a kijelentest tenné?
Bocs, hogy férfiként (és apaként) hozzászólok, de aki ilyet mond, az nem szereti a gyerekét.
A szeretet nem ott kezdődik, hogy büszke vagyok rá, milyen szép, milyen okos. Hanem, hogy a vele való kellemetlen dolgokat is vállalom. SZERETETBŐL! Mint ahogy a feleségemet vagy szüleimet is ágytálaznám, ha ne adj' Isten erre lenne szükségük. SZERETETBŐL!
De miért okoz neki gondot? A nők szeretik a kakás pelenkát vagy a szagát? Ha én is azt mondom, hogy én sem akarom kicserélni, akkor mi van? Áthívjuk a szomszédot?
Szerintem az ilyesmit az ember nem élvezetből csinálja. Te szeretsz vécét pucolni meg takarítani? Hányást feltörölni?
Vagy a férjed ezekből sem vesz semmiben részt? Hazamegy, játszik egy kicsit a gyerekkel, aztán a többi a te gondod?
Mi van, ha el kell menned valahová és közben tele lesz a pelus? Addig benne ül a gyerek?
Szerintem ezeket a dolgokat meg kell osztani. Nekem sem poén a kakás pelenka, néha a férj is kibirja. Ez csak hiszti.
Nekem is egyszerűbb, ha másra hagyom a kellemetlen melót, a férjed is csak ezt használja ki. Aztán meg jön a sok kérdés, hogy a férj semmit nem segít meg elegük van a nőnek az otthoni robotból. Sokszor ez lesz ebből a "nem kényszerítem a férjem semmire, amit nem szeretne" hozzáállásból. Az élet nem kívánságműsor, sokszor olyat is meg kell csinálni, amihez nem fűlik az ember foga.
Egyébként is régen rossz az, amikor az apát kényszeríteni kell arra, hogy időnként ellássa a saját gyerekét.
De most tényleg, minek ebből tragédiát csinálni?
Az én férjem nem mondta hogy az én dolgom a pelenkacsere, de elkerülte a pelenkázást.Max.pelenkázta a 3 gyereket összesen 5-ször.Amikor nem voltam otthon, és muszály volt.
De a velem való kapcsolata jó volt, a gyerekeket is imádta, játszott velük órákig, a mindene volt a 3 gyerek.Most ezért el kéne válni, mert nem bírja a kakis pelenkát?
Én meg nem bírtam a szenet behordani, meg a füvet nyírni, meg a fákat lepermetezni, meg a .....Ezeket meg ő csinálta szó nélkül, nem is engedte volna hogy én csináljam.
Miért kell ilyen apróságból ekkora ügyet csinálni, ha amúgy jól megvagytok?
Koszonom a valaszokat. (En nem pontoztzam le senkit.)
Erdekes mekkora vitat valtott ki ez az egyszerű kerdes.
Aki az egyszerusegen akadt fonn, annak kiemelem a lenyeget:"kizárólag az anyának kell cserélnie, az nem férfinak való."
En ezen akadtam font.
Nem ez az egy gond van a kapcsolatunkkal az is igaz, de ez engem ledobbentett. Kozosen akartuk a gyereket. Nem CSOK-os. Azt allitja szereti, imadja. Jatszani jatszik vele.
Igen mikozben en csereljem ilyenkor a pelust, mert...addig o fekszik es feszbukozik.
Nincs kertunk. Nem vegez "ferfimunkat" cserebe...:-).
Es a randikon sokmindenrol beszelgettunk peldaul, hogy azonos elvek menten kell nevelni, hogy hoygan kepzeljuk el, kozos feladatok stb. de pont nem azt mondta nem fog kakas pelust cserelni.
Aki a kerdes fontossagat kritizalta: a gyakori azert van, hogy olyan kerdest is feltehess, ami lehet egyedul neked fontos a vilagon. De akkor erre nem kell valaszolni annak, akinek nincs kedve.
Én azt gondolom, hogy mi nők és anyák is nagyon különbözőek vagyunk, és más-más jelenti a segítséget vagy a terhek átvállalását az életünkben. Amivel tökéletesen egyetértek, hogy abszurdum, hogy bármi a gyerek körül a kihordáson, szülésen és szoptatáson kívül kizárólag a nő dolga lenne, isteni elrendelés szerint. AZt is érteni vélem, hogy egy pelenkacsere valahogy "nőiesebb" feladat sztereotípiába van sorolva, mint teszem azt játszani a gyerekkel.
Viszont én például 6 évet voltam itthon a két gyermekkel összesen. Mindkettőnél eljött az az életkor, amikor bevallom, nehezemre esett néha játszani velük, mert már erős akarattal irányították a játékot, ami persze nem baj, sőt, de nagyon nem olyan játékok vltak ezek, amiket élveztem volna. Szeretetből persze, hogy játszottam így is, de őszintén, volt olyan időszak, hogy napi tíz kakás pelust is szívesebben cseréltem volna, mint megint azt a bizonyos pónietetést játszani az egéybként imádott lányommal, amit akkor már egy hónapja minden nap játszani akart:)
Ebből azt akarom kihozni, hogy ha ténylegesen játszik a gyermeketekkel, és másban is jelen van a gyereknevelésben, akkor nem rossz apa ő attól, hogy ebben az egy dologban nem segít.
Viszont a ti kapcsolatotokat biztosan megmérgezi úgy általában a nőkkel kapcsolatos felfogása, amire ez a lókijelentése utal, ezért értema kérdésedet. Azt tudnod kell ezzel kapcsolatban, hogy a neveltetése, a családjában látott és tanult férfi-nő minták meghatározhatják a nőkhöz való hozzállását úgy általában, de hogy téged, mint nőt hogyan tisztel, rólad mit gondol, azt csak az határozza meg, hogy te ezzel kapcsolatban mit vársz el tőle és mit engedsz, mit nem.
Tehát abba simán bele lehet menni önként, hogy te csewréled a pelust mindig, ő meg játszik a gyerekkel, ha ez neked is jó és neki is. De ebbe nem fér bele egy olyan kijeelntés sem, ami azt tükrözi, hogy ő nem tisztel és/vagy nem szeret téged eléggé ahhoz, hogy bármikor átvegye tőled a feladatot, ha megkéred rá.
Senki sem mondta, hogy el kell válni emiatt, hanem hogy meg kell oldani. De persze ez is személyfüggő. Ha téged nem zavar, és egyszerűen megcsinálod az állandó pelenkázást, akkor nincs gond.
Viszont a kérdezőt zavarja, és ebben az esetben a férj erőt vehetne magán, és néha megcsinálhatná. Nem esik le a gyűrű az ujjáról.
Én furának tartom ezt a hozzáállást, hogy a férj nem nyúl ilyenkor a gyerekhez, mert büdös. A feleségnek is büdös. Az meg, hogy a nő menjen haza valahonnan, mert tele a pelus és a féri nem cseréli le... hát... inkább nem kommentálom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!