Melyik volt az a pillanat, amikor azt kívántad, bárcsak sose múlna el, megállna az idő?

Amikor 3 órán át csókolóztunk mínusz 10 fokban metsző szélben, egy játszótéren 2 felnőtt ember.

De elmúlt...

Amikor a kiskutyám elaludt a karomban:)

Nekem három ilyen momentumom volt eddig életemben:

1. Mikor legelőször ültem az első saját kocsimban.

A mai napig megvan, hiszen csak három éve kaptam, de az az első találkozás, az első kilométerek...

2. Tavaly nyáron Visegrádon voltunk a párommal, egy csodás éjszaka után kisétáltunk a teraszra és a takaró alatt összebújva végignéztük a napfelkeltét.

3. Idén tavasszal eljutottam a Csomolungmára. "Csak" 5300 méterig mentünk fel, de az is maga volt a csoda. Mindent hó borított, a Nap vakítóan sütött, de mikor felnéztem az égre a nagy feketeségben annyi csillagot láttam, mint még soha. A levegő olyan tiszta volt, hogy szavakkal nem lehet kifejezni, és mivel szerencsére nem fújt a szél, olyan élményben részesültem, ami újjáértelmezte a csend fogalmát. Hogy Carter Chamberst idézzem, azt hiszem ott és akkor egy rövid időre meghallottam "a hegy hangját"...

21/F

Mindent hó borított, a Nap vakítóan sütött, de mikor felnéztem az égre a nagy feketeségben annyi csillagot láttam, mint még soha.

szep alom lehetett masodik valaszolo =))

Amikor tünetmentes voltam. Az szép egy év volt, remélem újra eljön és megáll az idő!

20/L

Van egy visszatérő "pillanat", amikor a barátommal összebújva fekszünk, és csak a szuszogását meg a szívdobogását hallom :)

18/L