Akik az utolsó 2 évben 20-23 évesen szültek, hogyan finanszírozzák családjukat?

Hát, én erre csak ellenpéldát láttam mindig. Egyébként tény, hogy szubjektív a szépség, de vannak bizonyos dolgok, amin nem lehet változtatni, az öregedés is ilyen és egy idősebb menyasszony akkor sem úgy fest, mint egy hogy fogalmazzak, ereje teljében lévő fiatal 20 körüli nő.

Persze ez nem baj meg semmi, csak ehhez lehet leginkább hasonlítani a szülést is.

Ez a válás dolog meg tényleg csak ellenpéldáim vannak, általában ezek az idősebb házasok válnak legtöbbször, főleg manapság van sok válás, és most divat 30 körül házasodni.

Mondjuk szerintem végülis oly mindegy, hogy most azon az egy napon, mikor az esküvő van, mennyire hasonlítanak, vagy nem egymásra :D

Szülésnél meg 20-25 a legideálisabb (számomra 25-30 :)) nem mindenkinek van gazdag párja, és én biztos vagyok benne, hogy az egyetemet soha nem tudtam volna befejezni baba mellett, másra sem volt időm :( Ehhez meg ugye el kell telnie pár évnek (24 vagyok)

az ország jó része vagy nagyon szegényekből áll, vagy nagyon gazdagokból, középréteg alig van.

ők nyilván a gazdag réteghez tartoznak, tehetős a szülői háttér, így egyszerű bevállalni a babát.

Csak egy barátnőmről tudok írni, aki tavaly 23 évesen szült. Utolsóevés volt az egyetemen, mikor teherbe esett, az apa nem vállalja fel őket, mert a lánynál több, mint 20 évvel idősebb, családja, két gyereke van. A lány már a kezdetektől tudta ezt, így állapodtak meg. A pasi apaként el sem ismerte a gyereket...

A szülés előtt dolgozott fél évet, GYES-t kap, a szüleinél lakik, a GYES és a családi pótlék az egyetlen jövedelme, a szülei tartják el. A pasi nem száll be a költségekbe semmilyen szinten. A lány a szakdolgozatát két hónappal a szülés után védte meg... Idén jelentkezett doktori képzésre, úgy néz ki, felveszik, és akkor biztos megélhetése lesz GYES után tanársegédként, bár ehhez sokat kell majd dolgoznia. Nem könnyű a helyzete, de nagyon talpraesett lány, biztos megoldja valahogy...

Ennek ellenére én nem vállaltam volna be a gyereket, de ő azt mondja, hogy jó döntés volt. Ő tudja...

Nem végeztem fősulit. Dolgoztam már pár éve mire terhes lettem, és elég jól kerestem, így a gyedem sem olyan rossz, de az elmegy a lakáshitelre.

A férjem is dolgozott/dolgozik.

Hogyan finanszírozzuk? Családi segítséggel, szülők, sógórnőmtől kapunk ruhákat, mert az ő fia egy évvel idősebb. Pont jól jött ki.

Ezen kívül nem költöttünk fölösleges dolgokra, nem volt fogadott orvoson, flancos babakocsink se azt is örököltük. Szóval meg lehet oldani..

Nem olvastam végig, így csak a saját példámat írnám le.

25 vagyok, a férjem 30 éves, 2 éves lesz a fiunk szeptemberben.

19 voltam mikor dolgozni kezdtem, nem kezdtem el az egyetemet/ főiskolát. 20 voltam mikor megismerkedtünk a férjemmel. Ő el kellett tartsa az édesannyát, plusz saját magát, bár ő is jól keres(ett), és én sem kerestem rosszul, de nekem is itt van anyukám aki segítségre szorul.

22 voltam mikor összeházasodtunk, és 23 múltam mikor megszületett a fiunk. Mellette nekiálltam az egyetemnek, a férjem közben a másod diplomának, a gyerek nem szenved hiányt sem szeretetben sem anyagiakban. Ahova tudjuk visszük magunkkal. Közben támogatjuk a szüleinket és pénzt gyűjtünk hogy családi házba kötözhessünk a panelból.

Nem vagyunk kőgazdagok, csak nagyon jó szakember a férjem, így őt megfizetik, én pedig jól beszélek angolul, az én szakmámban pedig ezt követelték meg, így én sem panaszkodom anyagilag.

Szeptemberben állok vissza dolgozni a GYED lejárta után, gyermek bölcsis lesz, és minden gyerek körüli teendőben felesben osztozunk majd a férjemmel. Mondjuk ez eddig is így ment, csak ha én is elkezdek dolgozni kicsit nehezebb lesz.

Nekem így kerek a dolog. Boldog vagyok, hogy van egy kiegyensúlyozott gyerekünk, és mellette jut idő másra is. Azért mert gyereke van az embernek nem kell begubózni. Annyi dolgot lehet csinálni a gyerekkel is, meg mellette is.

Szia:)

Én tavaly szültem, 22(és fél) évesen.

18évesen fősulira mentem, csak 3 éves volt(nincs is hosszabb képzés ebben a szakmában), így 21 voltam mikor végeztem.

Fősuli után dolgoztam 1,5 évet, csak azért kellett abbahagynom, mert már nem bírtam menni, majdnem végig dolgoztam:)

Férjem is dolgozik, ő már 18 éves kora óta,egyébként ő is 23 éves. Biztos állása van.

Sajnos édesanyám elhunyt és így mivel egyke vagyok én örököltem meg a házat, így nem kell lakáshitelt fizetnünk sem, anyagilag is egész jól kijövünk.

Fősuli befejezése előtt semmiképp nem akartunk babát, azt mindenképpen be szerettem volna fejezni, hiszen fontos, ha már egyszer belekezdtem:)

Most itthon vagyok a picimmel, aztán szerencsére várnak vissza dolgozni :)

Egy percig nem bánom, hogy fiatalon szültem, adottak volt a háttér, mire vártunk volna:D