Titeket nem zavarna?

22 éves és ennyit beszél az apjával?? Ez nem normális dolog.

Lelkisérült a gyerek, vagy van valami problémája?

Nekem volt olyan párom akinek két kamasz gyereke volt, de nem beszéltek soha ennyit. Szerintem ez beteges. Engem mindenképp zavarna.

Ebben az esetben a vérengző nagy magyar szülők ne jöjjenek már a "gyerek-takaróval", hogy nadeagyerek és csakagyerek és jajagyerek.... 22 éves könyörgöm, nem 4.

36N

Igazából nem az a lényeg, hogy zavar, mert az egy dolog.

Ami lényeges, hogy az ebbéli feszültséget miként lehet oldani.

Mert vagy az ödipális pánpéter "fiúcska" (és anyukája) változtat vagy te. Te azzal hogy megtanulsz a dologgal együttélni vagy kilépsz a kapcsolatból. De ez akkor alternatíva csak, ha a a hölgyemény és "kicsi" fia nem változtat.

Régen, nem pont ilyen problémák miatt, de sokat tépelődtem én is az ilyen tipikus "VÁLÓOKNAK KEVÉS, DE ELVISELNI SOK" dolgokon.

Mára rájöttem hogy a nyelés, az évekig való tépelődés, őrlődés csak felőrli az ember idegeit és egyszercsak robban, jobbik esetben egy szakítás/válás formájában, rossszabbik esetben meg majd a szomszédok mondják az RTL riporterének, hogy "dehát olyan békésen és szeretetben éltek, nahát hogyhogy 176 baltacsapással megölte a feleségét és csinált belőle csinos kis rakást a kamrában".

Szóval a feszkótűrés nagyon kétélű fegyver.

Csak akkor tűrj, ha maradéktalanul el tudsz valamit fogadni, de akkor nincs helye a folyamatos békétlenkedésnek. Ha folyamatos békétlenséget okoz valami (bármi!!!), akkor meg dobbantani kell.

Ami a kérdésben írt helyzetet illeti, nem szokványos, hogy egy felnőtt ffi ennyire tapadjon anyujára és vicaverza, de ugyanakkor valahol ez jó is lehet, hogy szeretik egymást és nem fordulnak el egymástól. De mondom, ha ezzel te nem tudsz együttélni, akkor ne őröld fel vele a saját idegeidet, vagy a párodét a békétlenséggel.

13

:))))))) ez jó volt!!! És nagyon igaz!

Hány idős ember nyírja ki a másikat.... hányszor lehet hallani, hogy "dehát olyan szépen éltek, úgy szerették egymást"...aha. Aztán anyut-aput úgy kell összekanalazni az udvarban.

Engem ez gyerekként zavarna, pedig jó a kapcsolatom anyukámmal. Külön élek, heti egy-két telefon bőven elég, facebookon is csak akkor írok rá, ha történt valami érdekes dolog, ő meg kb. kétnaponta nézi, mert nem használja telefonról.

Nem hiszem, hogy az ilyen szintű kötődés egészséges. Nekem volt ilyen barátom, még mikor ott aludtam nála, és fehérneműben vártam az ágyán, akkor is fel kellett hívni anyucit, mert aggódni fog... Hát nem volt egy hosszú életű kapcsolat :D