Más családban is van olyan, hogy a férj igazi analfabéta a szülinap, stb. ajándékozáshoz?

Igen, kedves előző válaszoló, te tényleg nagyon úgy gondolkodsz, mint egy férfi, ez már az elejétől feltűnt nekem.

Ennek általában az az oka, hogy magzati kor második felében túl sok tesztoszteron éri az agyat, és fizikailag is férfias felépítésű lesz a kislány agya. Az ok általában az anya szervezetének működése, pl. mellékvese-problémák.

De az ok mindegy is, a lényeg, hogy az ilyen gondolkodású nőkért megvesznek a férfiak. :) Szóval, neked nem kell attól tartanod, hogy egyedül fogsz meghalni, mert még 90 éves korodban is ragadni fognak rád a hódolók.

Ellentétben az itteni válaszolók némelyikével, akik talán nagyon nőiesek meg sokan akarják őket meg.ni, de hosszú távon elviselhetetlenek, az itt is megnyilvánuló kötözködő jellemük miatt, ahogy nem akarnak másokat (és a férjüket) megérteni, hanem csak lepontoznak. (Ezt nem a kérdezőre értettem.)

A férfiak között is van 1-2 %, aki szeret jeles napra szóló ajándékot adni, meg kapni, a nőies agyfelépítése miatt, de a túlnyomó többség bizony nincs oda érte, ha ajándékot kap. A felköszöntés jól esik, viszont az ajándék feletti örömöt csak meg szoktuk játszani, mert tudjuk, hogy jólesik a nőnek, ha azt hiheti, hogy valami értelmes dolgot csinált azzal, ha valami vackot adott.

Vannak persze olyan nők is, akik alkalmazkodni akarnak a férfiak elváráshoz, és valami hasznos dolgot adnak. Kipuhatolják, hogy a férfinek éppen egy fúrógépre vagy egy horgászbotra van szüksége, és vesznek egyet. Azt nem tudják megérteni, hogy a férfinek nem egy "valamilyen" fúrógépre vagy horgászbotra van szüksége, hanem egy bizonyos, általa elképzelt típusra. A nő azt gondolja, hogy a férfi majd a tárgy használatakor mindig arra gondol, hogy mennyire szereti őt a nő. De ez nagy tévedés, a férfi minden használatkor arra gondol, hogy neki ezt a vacakot kell használni, mert a nő megsértődne, ha ezt kidobná vagy eladná, és venne magának egy igényeinek megfelelőt.

A férfiak azért szeretnek ajándékot adni, mert meglátnak valamit, amiről úgy gondolják, hogy az egy hasznos használati/fogyasztási tárgy, aminek örülne a nő. (Semmiképpen nem valami porfogó.) De az ilyen eset nem akkor szokott előfordulni, amikor közeleg egy születésnap vagy egy karácsony. Ha megvettem, akkor - férfiként - nem fogom elraktározni 2 hónapig a születésnapig, mert most fogott el az ajándékozási láz, és most akarom odaadni.

A jeles napokra meg nem tudom kitalálni, hogy minek örülne a nő, mert én férfiként csak a szükséges dolgok körében gondolkodom, a nők meg általában nem ezeket szeretik, másrészt ha semmi szükséges dolog nincs, mert minden ajándéknak alkalmas dolgot megvett magának a nő, akkor nekem már nincs mozgásterem.

Egy párkapcsolatban persze nagyon jellemző az is, hogy a nő elvárása miatt minden jeles napra kap ajándékot, de ennek semmi köze ahhoz, hogy melyik férfi szereti a nőjét. Az ilyen alkalmakra szóló ajándékokról a férfiak úgy szoktak gondolkodni, hogy "veszek már valami vackot annak a libának, mert különben megint egy hétig visítozik meg hisztizik ott nekem".

Igen!!! Ez a #52 mérnöki precizitással van fogalmazva.

Egy baj van ezzel, a két eltérő megközelítés gazdái bármikor mondhatják, hogy: miért én vegyek erőt a saját természetemen? És előáll a patthelyzet, ami egyik oldalon kesert okoz. Miközben nemhogy a hiszti, szomorúság, megfélemlítés, hanem már ez a sok oldal is nevetséges a bolygó önhatalmúlag legintelligensebbnek deklarált élőlényének számára...

A nyolcvanasokban egyébként az tanácsoltam a női félnek, ha ez előjött munkahelyi beszélgetésben, stb: Ne basztasd ilyen hülyeségekkel. A férfi gyenge alkotmány, kevesebbet bír, nem véletlen, hogy a temetőkbe általában vénasszonyok járnak, a faszik már ott fekszenek. Sajtold ki belőle az életerőt hosszú távon. Húzza az igát a főállásban, majd hétvégén gmk-zik, ebből lesz függönyöd meg a gyereknek télikabátja. Oszt ha havonta egyszer el akar menni horgászni, hát hadd menjen, utána megint ellenkezés nélkül adja le a fizetést (kávé, cigi és sör igényen felüli részt).

De ma már sokkal bonyolultabb a helyzet, nem természetes az, hogy az ember hamar kijön az iskolából, aztán megnősül, gyermeket gyárt és megvan az elfoglaltság halálig, nem az idő- és izomerő befektetéssel keresik a pénzt, és aki pasi heti kétszer négy óra kábszerárulásból megkeres valamivel egy millió alatt, hát neki azért van ideje a születésnapot akár az előző elmúlása után 10 nappal már tervbevenni. Ez ugye még mindig kényszermunka, csak már nincs oka lerázni. :)

" Azt nem tudják megérteni, hogy a férfinek nem egy "valamilyen" fúrógépre vagy horgászbotra van szüksége, hanem egy bizonyos, általa elképzelt típusra. A nő azt gondolja, hogy a férfi majd a tárgy használatakor mindig arra gondol, hogy mennyire szereti őt a nő. De ez nagy tévedés, a férfi minden használatkor arra gondol, hogy neki ezt a vacakot kell használni, mert a nő megsértődne, ha ezt kidobná vagy eladná, és venne magának egy igényeinek megfelelőt."

Igen, ezzel nagyon tudok azonosulni. Nemrég olvastam egy kis cikket egy tanárról, akinek meghalt szeretett kutyusa és az osztálya elhatározta, hogy meglepi egy kiskutyával. A reakciók a cikkre a sok nőtől: jaj de édesek, hogy gondoltak a tanárukra és vettek neki kiskutyát! Az én reakcióm: oké, de honnan tudták, hogy golden retrievert akar? És ha a fajtát el is találták, honnan tudták, hogy pontosan honnan vegyék a kutyust? Mert ha a tanár úr például vadászni járna a kutyával, akkor nem sokat tud kezdeni egy kiállításra vagy hobbira tenyésztett kutyával. Az ajándékozás öröme a gyerekeké öt percig, a tanár úr meg esetleg 15 évig szív egy olyan kutyával, aki nem is illik hozzá. A tanár tudna venni magának is kutyát, ha nagyon akarna, minek venni neki Nyilván okkal nem vett újat.

"Nemrég olvastam egy kis cikket egy tanárról, akinek meghalt szeretett kutyusa és az osztálya elhatározta, hogy meglepi egy kiskutyával."

Szerintem ez főleg azért gáz, mert minden kutyagazda tudja, hogy az elpusztult állatot nem lehet csak úgy lecserélni másikra, mint egy eltört tányért. Nekem idő kellene, hogy meggyászoljam, mielőtt másikra tudnék gondolni.

Állatot meg nem ajándékozunk, ez alap.

Én a példát nem értem, hogy miért releváns.

A szexet mindkét nem szereti, (kivéve, ha szar, ugye...) szóval egyértelműen tanácsolnánk neki azt, hogy beszéljen a feleségével, de ne arról, hogy "erőltesse meg magát", hanem arról, hogy miért nem szereti a szexet.

Általában itt az szokott a probléma lenni, hogy a felek nem beszélnek egymással, hogy neki mi és hogyan lenne jó az ágyban, stb..., csak megbeszélik magukban, hogy vagy nem szereti a szexet, vagy nem illik hozzá a párja, anélkül, hogy ezt megtárgyalnák egymással.