Más családban is van olyan, hogy a férj igazi analfabéta a szülinap, stb. ajándékozáshoz?
Nem érti, hogy ha megvan mindenem, miért vágyom mégis valami kis meglepetésre, apró kedves ajándékra szülinapomkor. A többi alkalomra (házassági évforduló, névnap, nőnap) virágcsokrot szoktam kapni, ezzel úgy vagyok, hogy jól esik, hogy gondolt rám, de ha írna egy képeslapot pár szerető szóval, milliószor jobban örülnék.
Ez már a második születésnapom volt, ahol csak egy "Isten éltessen"-re futotta, mert még a csokor virágot sem szervezte le előre, aznap pedig estig dolgozott.
Pár nappal az enyém után van a szülinapja, így még feltűnőbb, hogy én viszont készülök valami kis meglepetéssel, sőt, idén már a gyermekünk is akkora, hogy együtt készültünk, és mivel még nem tud titkot tartani, tud is róla.
nem ez a legnagyobb gondom az életben, de rosszul esik.
Nem volt a férjem, de 6 évig voltunk együtt a volt párommal. Ott nem volt szokás, hogy a "gyerekek" ajándékoznak, így ő is mindig csak várta a dolgokat, de adni nem igazán akart.
Nagyon sokáig tartott, mire sikerült belé nevelnem, hogy adni is jó dolog, sőt néha én is örülnék valami kis meglepetésnek. (ünnepekkor mindig választottam, hogy mit szeretnék, bár volt, hogy ért meglepetés pl amikor karácsonyra hozott egy élő nyulat).
Miután a tudtára adtam 3 év után, hogy néha csak úgy minden nélkül is igazán meglephetne valamivel; hozott nekem egy pilóta kekszet :'D.
Egyébként apukám sem nagy ajándékozós, még a dátumokat sem szokta tudni, tőlem szokott kérdezni.
Ajándékot pedig ha tesómnak vagy nekem vesz/vesznek, akkor vagy azt kapjuk amit kérünk vagy a nevelőanyám találja ki. Neki pedig nem szokott nagyon venni semmit évfordulóra, szülinapra, csak virág ha egyáltalán az eszébe jut.
Apám sem érti minek szeretnénk bármit is pl. kis karkötőt emlékbe (minek az az ezredik kacat, amikor már vettem egyet neked 10 éve?)
Nálunk is gond volt ez a kapcsolat elején.
Én vettem neki.
Ő nekem nem. Az volt a válasza az ő családjukban ez nem szokás :)
Köv évben én sem és várta :) Válaszom a mi családunkban ez nem szokás.
Azóta minden évben kapok és ő is :)
Beszéljétek meg ..
Van, aki ilyen természetü, és igazán sok esály sincs rá, hogy megváltozik.
De azért mondd el neki, hogy te hogy érzel ezzel kapcsolatban, mert akkor lehet, hogy legalább a szándék meglesz benne.
Emellett ne célozgass, hanem vagy szólj neki direkt, vagy pl. a telefonjára tegyetek egy értesístést, aznap kapjon egy sms-t erröl.
Én nő vagyok, és hasonló vagyok, mint a párod. Nekem ez az ünnepekre való kötelező ajándék adás nem megy... Kisebb meglepetéseket az évben elszoktam szórni, ha szeretne valamit egy szerettem, igyekszem megvenni neki, de ünnepekre képtelen vagyok bármit is adni. És nem is szívesen fogadok semmit. Emellett a célozgatások java részét is megértem, de elengedem a fülem mellett. Ha valaki akar valamit, akkor nyíltan mondja ki, velem meglehet beszélni, nem kell ilyen elejtett, béna mondatok mögé burkolózni.
Te is beszéld meg a pároddal nyíltan, hogy szereted és szeretnéd is megünnepelni a születésnapodat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!