Mi volt eddig az a karácsonyi ajándék, amitől leesett az állad? (nem a boldogságtól)

Osztálykarácsony ilyen szempontból a legnagyobb aranybánya. Kaptam már félig leesett fejű plüssmacit, KOSZOS plüssmosómedvét, sima nem illatos Dove-szettből kivett tusfürdőt, übergagyi kakaómasszás csokik tömkelegét. Azon kívül meg rokonoktól:

- hát nem volt őszinte a mosolyom 12 évesen, amikor csak készségfejlesztő ajándékokat kaptam, amikor szükség sem volt rájuk, mert kitűnő tanuló voltam... pedig célozgattam rá, hogy szeretnék divatosabb ruhákat pl.

- túl rövid, sportos, rohadtul nem az én stílusom felső a szüleimtől... mint egy elcseszett sportfelső, de annak meg túl rövid

- 16 éves koromban ilyen 10-12 éveseknek való gagyi műanyag kisgyerekes ékszer

- nem karácsonyiak, de nagyanyám alakított sokszor (rühelt engem meg öcsémet, mert nem a kiskedvenc fiától születtünk)... lejárt csoki, 12. születésnapomra képeslap, amiben virágnyelven elküldött a halál f...ára, amiért szerinte túl gyerekes vagyok... születésnapomra egy csomag használhatatlan gagyi hajgumi, amiről azt mondta, ő vette nekem, de rájöttem, hogy az amúgy is járatott magazinjához volt ajándék. Egyik karácsonykor nem mentem el a rokoni összejövetelre (betegség miatt, tenném hozzá), erre utána pár hónappal lecseszett, hogy hát miért nem voltam rá kíváncsi, és ezért nem kaptam tőle karácsonyra pénzt, öcsém meg igen, mert ő ott volt. A poén ebben az volt, hogy mint később kiderült, hazudott róla, és öcsémnek sem adott :D.

- nem karácsonyi, szülőktől:

alapvetően a szüleimről tudni kell, hogy egy ideje, mert rájöttek, hogy nem jó ajándékozók, meg szokták kérdezni, mit vegyenek... amikor elfelejtik, akkor szoktak kínos dolgok lenni.

Pár évvel ezelőtt engem megkérdeztek, hogy nincs ötletük, mit vegyenek a páromnak, örülne-e autónyeremény betétkönyvnek. Mondtam, hogy 100%-ra nem tudom, de sztem nem, és a magam részéről sztem oltári nagy hülyeség. Rohadt kevés az esély a nyerésre, amúgy sem vezetünk autót, azt a pénzt értelmesebb ajándékra is el lehetne költeni, és úgyis visszaváltjuk a pénzt, ha azt kapunk. Erre azt adtak neki. Ez még hagyján. De hogy utána én is azt kaptam 3 hónap múlva, pedig engem jobban ismernek és van 1000 hobbim, amiről tudnak, és bőven tudtak volna nekem venni azzal kapcsolatos kellékeket annyi pénzből... inkább adták volna oda a pénzt... még nekem kellett elmenni visszaváltani, a bankban hótt tahó volt az illető, amiért a pénzt kértem, tök fölösleges volt.

- öcsém egy időben elég olcsójános volt. Kérdezte, mit kérek ünnepre, mondtam, hogy ezt a CD-t, de CSAK AKKOR, ha eredeti, mert másoltat nem hallgatok, és mellé adtam más opciókat is, mert tudtam, hogy ő leszarja, hogy a CD, amit hallgat, eredeti vagy nem. Erre megkaptam a CD-t másoltan, és még arra sem vette a fáradságot, hogy a nyomorult borítót színesben nyomtassa ki. (és aztán anyámék őt védték, amikor megjegyeztem ezt, hogy "de hát foglalkozott vele és amúgy is pénzkidobás az eredeti"... és akkor amúgy 18+ volt, nem ilyen 13-14 éves)

Ami ismeretségi körömben történt:

- olyan embernek, akiről lehetett tudni, hogy cukorbeteg, cukros bonbonok (de az is sláger sajnos, hogy antialkoholistának szeszt)

- páromnak a flúgos rokonai: 10 évesen kislány farmer rózsaszín mintával (a párom férfi), átázott kispárna, házi könyvtárból kivett poros/átázott/saláta állapotú '60-'80-as évekbeli gagyi magyar ponyva és lektűr könyvek (azzal az indoklással, hogy hát tudjuk, hogy gyűjtöd a régi könyveket... hát igen, mondjuk ilyen 1900-as évek elején kiadott szépirodalmi könyveket, nem a magyar krimik legalját, amit ingyen utánaddobnak, ráadásul elhasznált állapotban)

- Károly nevű ismerős kapott bort "Józsinak" címkével

- apám kapott munkahelyi karácsonyon vmi nagyon vicces kedvű kollégától vágódeszkát "hajkefe kopaszoknak" felirattal meg egy doboz nyugitablettát azért, mert egy héttel előtte vmin nagyon kiakadt (amúgy rohadt nehéz kihozni a sodrából, és a munkahelyén csak akkor fakadt ki életében egyszer, amúgy tök jogosan... és akkor sem vállalhatatlan stílusban)

- osztálykarácsonyon a trendi csajszik poénból Illés meg Omega kazettákat

- amikor nyíltan ateista ismerősnek a térítő típusú rokonok Bibliát adtak...

(szerencsémre az ilyen durva dolgok, mint használt bugyi, amit pl. itt olvastam pár éve, elkerültek :D)

Az egyetlen amin valaha elsírtam magam miután kiléptem a házból; nagyon rossz vicc volt.

Nem karácsony, hanem mikulás volt éppen, és a cipőmbe anyukámék beletették számítógépen átjavítva a saját nyaralási szerződésüket, repülőjegyüket Mauritiusra (vagy minek hívják; foglalás?).Rajta volt a nevem is, azt mondták megyek velük én is. Én meg elhittem és nagyon örültem. Aztán jót nevettek rajtam. Sírtam egészen az iskoláig. Nekem nem volt vicces. 15 voltam.

31. vagyok

Eszembe jutott még pár:

- egyik barátnőm baráti társasága kapott egyik haverjuktól olyan szájfényt, ami kb. ilyen gyerekeknek való sminkszettből került ki, látták a helyi Rossmannban leakciózva vmi 500 Ft-ra az egész szettet (5 szájfény volt benne)... megvette az illető, szétbontotta, és minden lány kapott egyet. Nem fogott a színe, trutyis volt és kettejüknek vmi szájbetegséget is okozott utána

- kapcsolatuk elején folyamatosan kapott anyám apámtól nagyon csicsás, ízléstelen, cigányos nagy, vastag arany fukszokat, pedig már elsőre is megmondta, hogy ő a finomabb, vékonyabb darabokat szereti, és ha annyira akarna aranyat adni, akkor válasszák ki együtt (hozzátenném, az én ízlésemnek még az is túl vastag, amit anyám szeret, el tudom képzelni, mennyire lehetett "túl sok" az, amit apám választott :D)

11. vagyok. Egyik barátnőmék kaptak nagyon gazdag külföldi rokonoktól ilyen maradék gagyi csokit és a borítékon, amiben kapott 1 000 Ft-ot el volt írva a neve.

Középsuliban baráti társaságban ajándékoztunk. Az egyik csajnak volt ilyen fecskendős tolla, én megdicsérem, mert tetszett, én is akartam venni erre karácsonyra azt kaptam tőle. Mármint az övét, ami már ki volt fogyva használt radírokkal együtt magának meg vett egy újat. (De legalább emlékezett, hogy tetszett. :D)

ildike87:

Nem is mondtam egy szóval sem, hogy rossz az 50 ft-os csoki, egyáltalán nem ezen volt a lényeg. De ha én tudtam előre elkészíteni egy olyan ajándékot, aminek én magam is örültem volna annak, akit húztam (és a többiek is tudtak azoknak, akiket ők húztak), akkor az osztálytársam ezt miért nem tudta megtenni?

Mint írtam, az előző szünetben(!) kiment a sulival szembeni kisboltba, és vett egy kis csokit, hogy ne az legyen éppen, hogy ő nem vett semmit, mert akkor az osztályfőnökünk (általános iskola) valószínűleg kiakadt volna.