A kicsi gyerek jó, a nagy már nem?
Ezt nem állítom egyszerűen csak ez jött le nekem akárhova nézek. Pl ez az oldal is elég szépen mutatja.
Pici baba, kisgyerek (kisiskolás korig) az kincs, áldás, ajándék, kis csoda, imádnivaló, stb, ezer kérdést feltesznek róluk napontaa legpitibb dolgokban és úgy általában istenítik őket.
A nagy gyerekekről viszont senki nem beszél, főleg nem ilyen szerelmesen. Viszont a nagy gyerekek rengetegszer írnak hogy milyen rossz életük van otthon, és hogy a szüleik úgy bánnak velük mint egy senkivel. És most nem a nyafogókra gondolok, mert sajnálatosan nagy számban vannak azok akik valóban nagy gondban vannak. Ha már nagy a gond vele, ha már nincs rád szorulva akkor nem olyan jó? Vagy csak elmúlik az újdonság varázsa?
Esetleg olyan egyszerű az egész hogy még nem nőtt nagyra az a nemzedék amely az új divatos nevelési elvekbe született (ahol állandóan a gyerek érdekeit kell lesni, kiszolgálni, betegesen igyekezni hogy sose legyen neki kellemetlen, nehogy sírjon egypercig, nehogy szigorú legyen vele a szülő, igényszerinti szopás minden egyéb)?
majd ha te is szülő leszel, akkor megtudod, hogy a kisgyerekkekkel mennyi gond van, de azért nem lehet őket hibáztatni. Elsősorban a kamaszok lázadnak a szüleik ellen, minden apróságok felnagyítnak, keresik a saját világukat, ezért sokszor ütköznek a nézeteik a szülőékével, sokszor csak dacolásból
12/F
Igaz a mondás: kicsi gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond!
Szülőként amíg különösebben nem jelentős problémája van az embernek, addig könnyedén felteszi akár itt is a kérdést, viszont ha már komolyabb, akkor nem biztos, hogy ezen a helyen keresi a megoldást. Legalábbis jó esetben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!