Nem akarom vendégül látni férjem régi, elvált cimboráját. Hogyan építsem le?

30-as: KÖSZÖNÖM SZÉPEN. Már azt hittem, nem magyarul írok, de azért látom, van akinek átjön teljesen a szitu, pontról pontra. 48 vagyok, nő, 28 éve házas. A jó vendéglátásról szó szerint azt gondolom, amit leírtál, vendégszoba, tiszta ágy, vendégfürdő stb. a reggelivel bezárólag. A barátunkról is kimondtad a kanapéval, amit gondolok. Kérdeztem családtagot (anyósom) a témáról, teljesen egy véleményen van velem. Nem kell már ezt a kapcsolatot erőltetni, újrakezdeni. Velem soha egy szót sem beszél a haver, a hölgyet sem láttam még sosem, de jönnének vendégeskedni. Most is azt mondom, jöjjenek, de estével menjenek szépen. Az is szóba került, hogy menjünk el együtt horgászni, aztán menjen mindenki dolgára. Ez azt hiszem, már nem opció. Kíváncsi voltam arra, hogy mások hogyan jártak el hasonló helyzetben, ezért írtam ki a kérdést. Meglepő, hogy ilyen jó időben igen sokan adtak hangot véleményüknek. Ezt köszönöm, bár néhányan jobban tették volna, ha inkább napoznak. Ahogy látom, ilyen konkrét esetről nem írt senki. Nem kérdés, hogy a férjemmel kell ebben megegyeznem, de ez sajnos nem megy könnyen. Ha nem jutunk dűlőre, marad az, amit az elején írt valaki: legyél kedves és udvarias. Végül is mi történhet: a hapsik pár óra alatt jól leisszák egymást, a csaj közben szétnyomkodja a mobilját, mert nyilván unatkozik majd az öregek között. Én meg max. két pohár martini után - ha megágyaltam szépen mindenkinek - húzok aludni, mert pl. elálmosodom, vagy mert másnap dolgoznom kell.

34-nek: most bútoroztunk át az emeleten két szobát. Vadi új franciaágy, ill. nagyméretű kanapé is van, nem kell hálózsák. Azért vettük, hogy a gyerekek a párjukkal kényelmesen legyenek, ha néha itthon alszanak. Nem szokott nálunk aludni soha senki, csak távoli rokon évente egyszer. Ez a haver az exnejével legutóbb kb. 8 éve aludt nálunk, akkor is tukmálták magukat. Kb. félúton voltunk az uticéljuk felé. Beugrottak 'csak úgy, estefelé látogatóba, majd megkérdezték, hogy maradhatnának-e éjszakára, hát megengedtük.

36 Varga Csabesz: Úgy készülök, ha végül mégis eljönnek, hogy maradnak. Így legalább nem akkor ér a döbbenet. Túl fogom élni, nem ma kezdtem. Egész nyáron minden hónapban hívogatja a férjemet, hogy mikor jön haza, mikor jöhetnek (motorral). Mikor bulizunk végre. Ő más helyen dolgozik, (felepénzért) heti három napot itthon van, meg persze könnyű becsukni az albi ajtót...Ez már előkerült júliusban, augusztusban, most szeptemberre pályázik. Elegem van a vitákból. Ez a hapsi nem éri be egy jó kis beszélgetéssel, kajálással, kávéval és nem is füvet/sövényt nyírni, ajtót festeni, vagy teraszt fedni jön. Apát már sajnálom, de ő az, aki nem képes nemet mondani, közölni, hogy magunkra kell az a pár nap, amit itthon van.Ismeritek, ha az ember belekezd, és egyik feladat adja a másikat... Mire legközelebb jön a párom, már a télre kell készülni. Ha végül mégis megússzuk a párost, tudom, jövök apusnak eggyel. Elviszem itthonról, hogy pihenés is legyen végre :-) mert ránk fér. Anyósom mindig velem volt a 28 év alatt, nagyon értelmes szupernagyi. Ismeri a részleteket, pofátlannak, tartja ezt a fickót - mert az is.

Nem kösz, tartsd meg magadnak, Isten őrizz. Elnézést, nem vagyok gyakorlott válaszoló.