Muszáj állást fogalnom?
A párom és én 4 éve élünk együtt, van egy gyermekünk is. Minden rendben van kettőnk között, kivéve hogy az anyám nagyon nehéz eset és a párommal általában összekapnak. Ilyeneken hogy: takarítás, gyereknevelés stb. A párom már sokszor jelezte, hogy kikeszül az anyám viselkedése miatt mert állítólag folyamatosan megmondja hogy mit hogyan csináljon. Viszont az anyám is elmondja nekem az ő verzióját amikor kérdőre vonom, és persze egy bizonyos szintig mindkettejüknek igazat adok.
Mindig látom hogy a párom frusztrált és elmondta, hogy nem állok ki mellette teljesen, ahogyan azt ő igényelné, dehát az anyám! Én is el szoktam küldeni melegebb eghajlatra ha felbosszant, de nem fogok olyan dolgokért is veszekedni vele amihez semmi közöm. Ők generálják a feszültséget egymás közt, nem értem miért kellene beleszólnom, vagy kiállni bármelyikük mellett. Vagy mi lenne az ami ebben az esetben jó lenne? Én legyek a döntőbíró?
33/F
Ne haragudj, de az édesanyádnak nincs joga navigálni a párodat, legfeljebb tanácsot adhat, ha kéritek.
Ti külön család vagytok, jól vagy rosszul mennek a dolgok, az a ti problémátok.
Nem kell döntő bíráskodnod, hanem anyádat kell leállítani, udvariasan, de határozottan és akkor nem lesz konfliktus!
Igen, egyetértek az elsővel.
Nem kell döntőbírónak lenned, de ki kell állnod a párod mellett, ugyanis ő a te családod!! Az anyád már másodlagos ebből a szempontból.
És nem, nem ők generálják egymás közt a feszültséget, hanem az anyád, ugyanis ő szól bele a párod takarítási és gyermeknevelési elveihez.
Én is ki lennék bukva a párod helyébe, baromi rosszul esne, ha a férjem nem állna ki mellettem. Képzeld magad a helyébe, ha téged b*tatna após/anyós, és ő nem tenné helyre a szüleit, hogy esne?
Különben felmerül a kérdés, együtt éltek? Mert akkor egész más a helyzet.
Anyád mégis milyen jogon pofázik bele abba, hogy a párod hogyan takarít vagy hogyan neveli a saját gyerekét? Te pedig milyen jogon vonod ki magad ebből a konfliktusból? Anyucit szépen határozottan le kell állítani, haza kell ilyenkor küldeni (igen, neked) és többet nem áthívni, ha képtelen tiszteletben tartani, hogy külön életetek van. Másképp nem megy.
Persze ha ennyire képtelen vagy vállalni vele a konfliktust a családod érdekében akkor hagyd csak nyugodtan, hogy tropára menjen emiatt a kapcsolatod (meg majd az összes ezután következő is, ami késik, nem múlik), végülis leélheted anyáddal az életed, ha ennyire vágysz rá.
Édesanyád állítólag folyamatosan megmondja, hogy a párod, mint családotok és háztartásotok felnőtt női tagja mit hogyan csináljon? Még jó, hogy feszültség van! Higy lehetne ő boldog és békés a saját otthonában, ha a kedves mama rendszeresen megszakérti és utasítgatja, hibásnak állítja be?
A lényeg, hogy igen, neked kell megmondanod, hogy anyukád beleszólási határa a küszöbötökön kívül van, nálatok max kérésre tanácsot adhat. Te a pároddal élsz, ő lett egy hajszálnyival előrébb, mint anyukád, ezért kétes helyzetekben a párod oldalán kell maradnod. Ha rá mered bízni a gyermeketeket, akkor bízol a képességeiben. Ha jó otthon lakni, akkor a lakás állapotával sincs bajod. Ha bármi nem tetszik, neked kell szólni és rendezni, nem egy kívülállónak (igen, anyukád az).
Ha sikerül rendezni a határokat, akkor ők ketten is könnyebben kijönnek majd, mert a párodnak nem kell állandó bizalmatlanságban élnie és támadásra számítania.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!