Anyum nem engedi, hogy pizzát/mekis kaját egyek. Hogyan értessem meg vele, hogy ha nem főz, akkor valamit ennem kell? Egyáltalán normális ez?
Az a lényeg, hogy a házunkat éppen most felújítjuk. Mióta elkezdtük ezt az egészet anyum nem hajlandó mosni, vásárolni, főzni. Emiatt apum(nem velünk él, de egy család vagyunk) mindig hoz nekem kaját, de legtöbbször mekis kaját vagy don pepe/mirelit pizzát tud hozni, szóval ezeket eszem. Anyum most megtiltotta, hogy apum ilyeneket hozzon nekem(még a mekissalátát is!), és kiabál és üvöltözik velem, ha mégis. (apummal nem kiabál, mert vele nem akar összeveszni) De ugye nem is főz nekem anyum.
Jó, hogy csak azt akarja, hogy normális életem legyen meg minden, de már a salátát is megtiltja az azért kicsit...hogy is mondjam.."beteges"...
Most szerintem jogosan kérdem, hogy akkor mit egyek, ha megtiltja, hogy apum hozzon kaját és közben nem is főz.
Most akkor mit tegyek/egyek? (de humoros vagyok...xD)
Egyáltalán normális viselkedés ez egy anyától?
hát akkor elmondom a dogokat amik még vannak:
-anyum nemenged a konyhába, nem enged főzni, még csak annyira sem bízik meg bennem.
-nemmerek ételszállítótól rendelni, mert megint balhé lesz ha apummal ketten intézkedünk, ha meg szolunk nem engedi.
-apum NAGYON elfoglalt ember, nemkevés dolga van, semmi esélye, hogy kajalapanyagot hozzon, épphogy betud menni a mekibe vagy rendel telefonon pizzát.
anyagilag amugy nincs gond, arra ne gondoljatok.
Szal még főzni sem enged anyum, mert nem bízik meg bennem annyira, hogy rámbízzon egy főzést. azt mondja, hogy rendetlenséget csinálok és ő pakolhatja el meg ilyenek. pedig ha néhanéha egyedül főzők, akkor is elpakol nagyrész magam után, de semmiképp sem hagyok olyan rendetlenséget magam utána miket ő mond (olyanokat mond h fél órán át pakolt utánam a konyhában, miközben csak egy szenyát csináltam erre olyanokat mond, hogy a sajtot az asztal alól szette ki, meg hogy moshatott fel, meg a kiöntött málnaszörptől ragad a pult, de ezek közben nem igazak!)
Ne haragudj, de kicsit az az érzésem, hogy nem megoldást, hanem kifogásokat és önigazolást keresel.
Tessék odaállni anyukád elé és megkérdezni normális(!) hangon, hogy hogy oldd meg az étkezést. Én pl. 12 évesen sütöttem életem első rántottáját, amikor úgy mentem haza, hogy nem volt valami miatt épp kaja. Nem történt semmi, nem haltam bele, ehető is lett. Egy rakat ételt meg tudsz te is csinálni. Mellesleg ha úgyis szét van csapva a konyha, akkor úgysem számít az a plusz pár kenyérmorzsa esetleg a földön egy szendvics után.
Ha nagyon éhes vagy, akkor meg kérj pénzt apukádtól és menj el menzára enni. Nem fogsz belehalni. Anyukád sem fog azért balhézni, mert eszel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!