Mindenki olyan jól áll anyagilag és senkinek nincs filléres gondja?

Én se értem az embereket!Szerintem itt vezetik le sokan a bánatukat vagy ilyesmi!

Engem is hurrogtak már le azért mert azt mertem mondani,hogy azért mert nincs pénzem,attól netem még lehet.A hátteret már nem akarták látni.Nekünk a cég fizeti.Ez egy lehetőség volt,mi éltünk vele!Nekem most egyenlőre ez az egy kommunikációm van a külvilággal!És!Legalább vmi szórakozás lehet az ember életében vagy ahogy mások mondják:"luxus"!Ki ahogy akarja!Akárki akármit mond erről nem fogok lemondani.Miért kelljen már mindenről lemondani a csóró embernek?Mondjon le valamiről a gazdag,hogy nekünk legyen jobb!

De szép álom...!

Gyerekkel vagyok itthon,jó helyen,de sok kutyával,ami miatt én nem teszem ki a lábamat egyedül!Így ez van!

na a válaszokat nem olvastam végig,de azért a véleményemet leirom :)

szóval mi is eléggé ramatyul vagyunk anyagilag,sajnos. És sosem szólnék le senkit,aki rossz körülmények között él.

Nálunk csak a párom dolgozik,mivel én még egyetemista vagyok és hiába keresek,nem találok semmi munkát (ami van,azt elvállalom,de sajnos kevés a lehetőség és nem sokat fizetnek,de minden apró akár egynapos munkát is bevállaltam)

Igen, van netünk, mert ez elengedhetetlen, ugyanis egyetemista vagyok és sok mindent csak net segítségével lehet megoldani (vizsgára jelentkezés,tananyag letöltés stb). Szerencsére elég olcsó a netünk.

Olyan helyzetbe még nem kerültünk,h nem lenne mit enni, de ez nagyrészt a szüleimnek köszönhető, mert sokat segítenek. Sajnos ez nem mindenkinek adatik meg,hogy a szülei tudjanak segíteni.

Nem értem azokat,akik csak ócsárolják meg leosztják itt a segítségre szoruló embereket, nem értem mi értelme. (és ez nem csak a pénzügyi dolgoknál jellemző)

Sajnos vannak ilyen emberek, nem tudunk mit tenni ellene.

Én nem panaszkodok, nincsenek filléres gondjaim, saját vállalkozásomat vezetem, de megértem és sajnálom azokat akik így élnek, de tény, hogy legtöbb esetben lehetne változtatni! (Persze nem mindig...)

Példa rá: Egyik ismerősöm anyukája egyfolytában nyavalyog, hogy nincs egy fillérje sem, elviszik a házat, blablabla, mondtam neki jöjjön el napi 4 órában takarítani, kap havi 40ezret. Erre ő felháborodva: Nem képzeled tán, hogy szaros 40ezerért mások ganéját fogom takarítani?!?!?

Szóval van ilyen is, olyan is.

"Miért kelljen már mindenről lemondani a csóró embernek?Mondjon le valamiről a gazdag,hogy nekünk legyen jobb!"

Dehogy mondok le arról, amiért keményen megdolgoztam!!! :)

Az a helyzet, hogy sokan tehetnek arról, hogy rossz a helyzetük. Pl. meggondolatlan hitelek miatt. Van olyan ismerősöm, aki hitelből vett légkondit, aztán sírt, hogy nem tudja fizetni.

Én sosem voltam még nagyon gazdag, de mégsincs hitelem. Havi 30-40ből élünk a párommal, főzelék főzelékkel (olcsó és egészséges, fejenként 200 Ft-ból megvan az ebéd, jut cigire és netre is), innen-onnan kapott ruhákat alakítok át magamra, sokszor dicsérnek, hogy milyen csinos, hol szereztem. Nincs tévénk, a netről töltött filmeket nézzük, neten olvasok híreket, nem telefonálok, csak ha nagyon muszáj, inkább ímélezek, akivel lehet, nem égetjük a villanyt, nem folyatjuk a vizet, így nincsenek nagy számláink. Nem járunk bulizni, inkább valamelyik barátnőmnél összegyűlünk házibuliba és a program része, hogy sütünk előtte sütiket, nincs kocsink, inkább bkv vagy bicikli, nem járok fodrászhoz, mert a barátnőm vagy anyukám is le tudja vágni a hajam, nem járok kozmetikushoz, mert uborkás tisztító és élesztős tápláló pakolással szép marad a bőröm, nem járunk moziba, inkább otthon nézünk filmet, nem járunk, csak szabad strandra, nyáron a szüleinknél vagy valamelyik barátunknál nyaralunk, vagy mi fogadjuk őket.

Albérletben élünk, ez nagy kiadás.

Viszont a keresetünk havi 140, ebből minimum 40-et félre tudunk tenni havonta. Ha összejön az önerő lakáshitelre, akkor minimum 80-90 ezres törlesztőt be tudunk vállalni, ami lényegesen megrövidíti a futamidőt majd. Főleg, ha én is befejezem az egyetemet és teljes munkaidőben tudok munkába állni.

Sokan kérdezik, hogy bírjuk? Szerencsénk van, mert a kezdetektől fogva így megy ez. De tudom, hogy aki előtte gazdagabb volt, képtelen erre átállni. Pedig kicsit sem érzem, hogy alacsonyabb életszínvonalon élnénk, mint ők. Mert nem abban mérem, hogy neki 120ezres mobilja van, nekem meg olyan régi, hogy eladhatatlan. Mert megpróbálom hasznosítani a főzés idejét pl. angol szavak memorizálásával. Mert meggyőztem magam, hogy szeretek varrni (nem szeretek). Stb.

Amikor elindítottam a gyűjtögetést, beszéltem több pénzügyi tanácsadóval. Szóba került ez a kérdés is. Mindenki azt mondta, hogy ritka, aki így áll hozzá, mert az emberek inkább fiatalon elverik a pénzt "elvégre most kell élni, nem?", ahelyett, hogy először megalapoznák az életet. Egy nyár volt, amikor hetente buliztam. Aztén kiszámoltam, havi 10-20000 ment el olyan bulikra, aminek legalább a felére nem is emlékeztem.

Ketten napi 1000ből gyönyörűen meg lehet élni. Persze utána kell járni, hogy hol van olcsó piac, melyik hipermarketben mit érdemes venni, lesni kell az akciókat és akkor spájzolni. Ez idő és energia, ami viszont megtérül. Aki azért sír, mert 30e-ből kell megéljen egy hónapban, azt valamiért nem tudom sajnálni. Kevesebből élek, és egyáltalán nem vagyok szegény.

Abban viszont egyetértek a kérdezővel, hogy nem kell cseszegetni azt, akinek kevesebbje van, mint elég. Ha valaki nem tud segíteni, azért nem érdemes írnia, hogy piszkálja a másikat. Szomorú, hogy ilyenek vagyunk.

(azért remélem, hogy írtam olyan tippet, amit érdemes lehet megfogadni spórolásra :) )