21. században mi várható el egy családapától?

Az én férjem is megbolondult mióta megvan a gyerek. :) Sokkal jobban áll mindenhez, és nagyon segítőkész.

Viccet félretéve, előtte is sokat segített, mert én sokat utazom a munkám miatt, így sok dolog maradt rá már a házasságunk -kezdetben együttélésünk- elején is.

Szeptemberben megyek vissza dolgozni, és mivel feszített időszak lesz, így ő fogja a fiunkat beszoktatni a bölcsibe. Soha nem problémázott azon, hogy a meló után van még mit itthon tenni. Nem papucs, de ahogy neki én vagyok a háttérország, így kicsit elvárom, hogy nekem ő legyen az. Szóval a gyerkőcöt a munkát és a tanulást nem csak a férfiaknak nehéz összeegyeztetni de egy nőnek is.

van aki nem alkalmas minden feladatra,akkor jönnek elő a jó öreg kössünkkomromisszumot dologgal,pl én 11 évesen vigyáztam,fürdettem,etettem,pelusoztam,az újszülött húgomat

amikor megszületett a lányom gond nélkül álltam ezekhez a dolgokhoz.de olyan pasi aki csak fotón látott babát,lehet nem tud,akar,mer hozzányúlni és itt nagy szerepe van a nőnek ,miképp áll hozzá ,hogyan "tanítja" terelgeti arra az útra ami neki természetes

Nem a nő sajátítja ki a babát, hanem a környezet kényszeríti rá a kisajátítást.

Nem emlékszem, hogy a kórházban a férjemre eröltették volna az újszülött csecsemőt, de annál inkább az enyémbe, pedig jobban esett volna, ha legalább egy-két napig pihenhettem volna.

Szülési sérülések után ki a bánatnak van kedve a szexhez?

Szerintem 2 lehetőség van:

1. a pasi a családfenntartó, a nő elvégzi a házimunkát, neveli a gyereket

2. a pasi és a nő is hozzájárul a család fenntartásához, megosztják a házimunkát és a gyereknevelést

Szerintem nem századfüggő, a 21. sz-ban is lehet választani bármelyiket önként és kényszerből is.

Kényszerből, ha a nő munkanélküli (kis gyerekkel sajna sokszor válik azzá) az 1-et, kényszerből, ha a pasi nem keres eleget (és ez is gyakori manapság - persze szerintem már nem is lehet elvárás) a 2-t.

Önként, ha a pasi eleget keres, a nő választhat, ha nem akar dolgozni, a gyereknek jobb az 1, de ha nem akarja magát kiszolgáltani, akkor mehet dolgozni akkor is, ha nincsenek rászorulva.

Szerintem egyéni sorsokat kell vizsgálni, hogy kinek hogy jobb, nem lehet általánosítani.

Abban 100%-ig igazad van, hogy ha nem biztos benne, mindkét fél, akkor nem kell se házasság, se gyerek. Viszont a gyerek sokszor csak "jön", ebben pedig a férfiak ugyanúgy hibásak, csak nőtől ugyanis még csak egyszer született gyerek, több mint 2000 éve nem sikerült megismételnie a bravúrt senkinek.

ez egy nagyon jó téma,nagyon jó dolgokat írtok.

Egyébként nekünk nőknek is nagy az elvárás otthon,és melóba is.

Szerintem durva mikor a gyerek megszületése után jőnnek felszinre a pasikból ezek a dolgok...tisztelet a kivételnek ugyebár..de szerintem szánalmas mikor megvan a gyerek,a pasi meg bekattan....

Na a kedvencem. A feleség csak a gyerekkel törődik, nincs elég sex, stb....

Férjek/férfiak akik így vélekednek: értem én, hogy mi hiányzik, de ti akkor a gyerekkel nem törődtök? Legyen kaja meg asszony este az ágyba nyitott lábakkal? Miért ilyen felfoghatatlan dolgok ezek?

A férjemmel ezerszer többet beszélgetünk mióta megvan a gyerek, és igen, ritkultak az együttlétek, de soha egy rossz szóval nem mondta, hogy önző vagyok, és csak a gyerekkel foglalkozom. Imád VELÜNK lenni.

Miért kell mindent ennyire befolyásolni a sex-nek, ha egy kapcsolat erre épül, ott valami nagyon nincs rendben.