Hogyan tudnám egyszer végre felvállalni és ami még annál is fontosabb: elfogadtatni a szüleimmel a barátomat, aki drogfüggő? Kezdek nagyon szenvedni a sok titkolózás miatt, és minden tanácsért hálás lennék. (lent részletesebben kifejtem)
Sziasztok!
21 éves egyetemista lány vagyok, és mivel még tanulok, a családommal (szülők + húgommal) élek. Alapvetően egy életvidám, nyitott természetű ember vagyok, de eléggé nehezen tudok szerelembe esni, aki iránt azonban mégis sikerül, azért bármit képes volnék megtenni és nagyon tudok szeretni! Talán nem túlzás azt mondanom, hogy életem első szerelme - ami kölcsönös is- ; ezzel a fiúval (vagy inkább férfival) valósult meg, aki 10 évvel idősebb nálam (31). Ezzel a sráccal áprilisban lesz egy éve, hogy összejöttünk. Eleinte csak érdekelt, de nem voltam szerelmes...Az egész egy haverkodásnak indult...aztán eltelt fél év, az egész 16-os nyarat együtt töltöttük, minden egyes nap együtt voltunk...(mindezt a szüleim előtt sorozatosan titkolva, mindig mást mondtam nekik, hogy kivel találkozom éppen, de nem mertem megmondani, hogy Vele). Aztán ahogy telt az idő, egyre jobban és jobban ragaszkodott hozzám, és mostanra valami (sajnos, vagy nem sajnos) belőlem is kezdi kiváltani azt az érzést, hogy sokat jelent számomra ez az ember, és egyre nehezebb magamon cipelnem azt a terhet, hogy én ezt a fiút, akit ennyire megszerettem (és Ő is engem), nem tudom felvállalni a szüleim előtt, mert ők lenézik, lehordják őt mindennek, amiért drogfüggő és egy igen hátrányos helyzetű családból származik (régen ők a szomszédaink voltak, tehát anyáék ismerik az egész famíliát, ami kimondottan hátrányos helyzetű család volt, de ezt nem is részletezném...). Én ezt persze magamban teljes mértékben elítélem, főleg azért, mert egy ember nem feltétlen tehet arról, hogy honnan jött, és én ismerem őt, s ennek tükrében mondhatom, hogy egy különösen jólelkű emberről beszélünk, aki rengeteget segített többek között a depressziós húgomnak is...! A szüleim előtt egyelőre ott tartok, hogy Ő "csak" egy haverom, akivel heti 1x-2x találkozunk, beszélgetünk kutyát sétáltatunk, de van egy érzésem, hogy ők se hülyék, és tutira sejthetnek már valamit, főleg, hogy nemrég még ajándékot is kaptam tőle, amit végül felvállaltam előttük, hogy tőle van. A szüleim másrészről, nagyon fiatalok, lazák, jó fejek, tényleg nem mondhatom, hogy nehéz lenne velük bármit is megbeszélni (talán lehet, ezt is főképp én bonyolítom ennyire túl, mert szorongok miatta...) DE ezt az egy férfit (barátot) az életemben nem fogadták még el, illetve főleg Anyámról beszélek... Nagyon elutasító, ha átszeretném hívni magamhoz (azonban mivel sűrűn nincsenek itthon, titokban áthívom). Igaz, eddig csak 1 alkalommal vetettem fel anyának, hogy szeretném áthívni 'Y'-t magamhoz beszélgetni, és akkor nagy összeveszés lett a vége, mert megint elkezdte őt szidni a drogozása miatt, én meg természetesen kiállok mellette mindig!
Most már több, mint 8 hónapja ez megy, folyamatosan...Sajnos nem is ez az első eset, hogy nem tudok őszinte lenni a saját családommal (kiváltképp megintcsak anyámmal), és mindez azért (is) szomorú, mert ráadásul ezúttal PONT EGY OLYAN személlyel elutasító ilyen mértékben, aki (életemben először tapasztalom ezt!) mindent megad, megtesz nekem/ értem, ergo, itt most TÉNYLEGESEN is érzem azt, hogy szeret.
Szerintetek ez normális? Egyre nehezebb, mert fárasztó folyamatosan megjátszanom magam, és még ki tudja meddig, ebben a kiszolgáltatott helyzetben tengődni. Mint írtam, ma már annyit tudnak, hogy igen, jóban vagyunk, sűrűn találkozunk...de azt nem, hogy ez (lassan) több, mint egy barátság, és úgy tűnik, mind a kettőnknek komoly érzései vannak a másik iránt.... Mit tegyek szerintetek? Egy normális szülő, Anya örül annak, ha a gyermekét hosszú idő után boldognak láthatja...
Hogyan próbáljam anyával tudatni/ elfogadtatni, ismertetni azt, hogy valójában totál szűk látókörű, tévhitben él, és mindaz, amit erről a szerencsétlen fiúról feltételez, az nem igaz (mert nem, nagyon NEM egy rossz fiú ő attól még, hogy vannak káros szenvedélyei..)? Hogyan kezdhetnék ehhez hozzá, akár fokozatosan is? Volt már közületek bárki hasonló helyzetben..?
Köszönöm szépen, ha volt türelmed végigolvasni! És köszönök előre is minden választ, tanácsot...
Pont ez a baj. Hogy Te egy normalis, ertelmes komoly lanynak tunsz (a korabbi drogozos botlasod ellenere is!) es hihetetlen hogy megelegszel egy 31 eves bunozovel. Mert amit csinal az buncselekmeny. Tul jo szived van, sajnos ez sok fiatal lanynak okozza "vesztet", azaz egy normalis, rendes, dolgos fiatalember mellett boldog eleted lehetne de egy drogossal sosem lesz. Nem fog leallni, ahhoz mar idos sajnos. A csaladi hatteret ki nem tojja le, 31 evesen nekem csaladom van, o meg hol tart, sehol, mert egy alkalmi munkas drogos. 10 ev mulva is itt fog tartani. Hogy Te hol, az rajtad mulik.
Baratnom volt hasonlo helyzetben, bar az o pasijat lecsuktak. Foggal-korommel vedte, bejart hozza latogatni (19 evesek voltunk), aztan rajott hogy ez nem elet. A srac szabadult 5 ev elteltevel, baratnomnek addigra diplomaja, allasa, elettarsa lett. A lecsuszott ex meg zaklatta mert o volt az egyetlen kapocs az elethez szamara.
Ez az ember le fog huzni, egy 31 eves drogos erosebb mint egy 21 eves naiv joszivu lany, nem te fogod ot huzni felfele hanem o teged lefele, mert rajta van a nagyobb suly.
Most meg nem keso hogy ledobd a koloncot, kesobb sokkal nehezebb lesz. A pali nem fog valtozni (ha akarta megtette volna erted), viszont el fogod erni hogy annyira ragaszkodjon hozzad mivel csak te vagy neki hogy ha el akarod hagyni majd fenyegetni fog es talan bantani vagy zsarolni is, tan epp a hugoddal. Nem ismered ezeket az embeeket.....ha elveszitik az elethez oket kapcsolo egyetlen embert, agresszivak lesznek es rogeszmesek, ra sem fogsz ismerni. Lesz itt meg pofon ha nem szallsz ki idoben es a csaladod is veszelyezteted.
#71
Na ettől egy kicsit én is tartok... Köszönöm, hogy leírtad nekem a barátnőd esetét.. Előttem fog lebegni.
Na akkor a két lelki beteg egymásra talált.. hurrá.
csak gyereketek ne legyen
" leszarom saját magam testi-lelki épségét ebben az egy kérdésben. "
ez szörnyű, ilyet mondani, ilyet gondolni.
soha nem szabad egyetlen embert sem saját magad elé helyezned, hacsak nem a saját gyermekedet.
feláldozni magad egy drogosért.
10 év múlva már máshogy látod, remélem, megéled épen.
"ezt az egyet nem tudom megtenni, és NEM magam miatt.... leszarom saját magam testi-lelki épségét ebben az egy kérdésben. "
NEM tudsz mást megmenteni a saját poklától. Ez egy törvényszerűség. Így van a sors összeszerkesztve. EZ AZ ÖVÉ, ami fölött csak neki van hatalma!
Access denied.
Bármilyen sokáig, bármilyen profin próbálkozol, nincs hozzáférésed.
Honnét szed össze több fizetésnyi pénzt csak a drogokra?
És akkor még a megélhetésre is ezen felül...
Én 500 Ft-ot nem tudok elkölteni úgy, hogy ne hiányozzon a családi kasszából... Pedig középosztálybeliek vagyunk.
"NEM tudsz mást megmenteni a saját poklától."
Ez pontosan így van. Továbbmegyek: te, magad is labilis személyiségként, alkalmatlan vagy arra, hogy segíts ennek a srácnak. Nem minden a pénz, de te magad írtad, hogy a szüleid lazák, jó fejek, mindent meg tudsz velük beszélni - innentől kezdve aligha családi problémák miatt anyagoztál és jártál pszichológushoz. Téged a SZÜLEID ki tudtak húzni úgy-ahogy a kátyúból, te viszont gyenge vagy hozzá, hogy még valakit magaddal vonszolj kifelé, te is épphogy csak kapaszkodsz a gödör szélén. Te nem empatikus vagy, hanem egyrészt vonz a deviancia ( annyira, hogy a szüleidet is becsapod ezért), másrészt TÉGED erősít, hogy a barátod sz..r helyzetben van, te viszont semmilyen szempontból nem nyújtasz neki segítséget.
61-es vagyok. Érdekes, az én kérdéseimre nem válaszoltál. :)
Amíg nem láttad őt szétcsúszva, addig bizony fogalmad sincs róla, hogy mi az a drogfüggőség, és hisztizhetsz itt, akkor is naiv tévképzeted van a függőségről. Ugyanis ha valakit szó szerint fel kell vakarni a sz*rból, oda nem elég az empátia, meg a szeretet. És ezt veled ellentétben tapasztalatból tudom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!