Jól tettem, h. szóvá tettem páromnak, hogy elfelejtette a névnapom?

Szerintem sem azzal a részével van probléma,hogy feledékeny,mert a férfiak általában ilyenek.Inkább az itt a gond,hogy az exe érdekes módon mindig eszébe jut,Te pedig nem.Én a helyedben átértékelném ezt a kapcsolatot,és beszélnék Vele nyíltan és őszintén,mi bánt,mi esik rosszul.Akkor sem ilyen arcba vágós módon,hanem higgadtan,és finoman megfogalmazva a mondanivalómat.A duzzogás,meg a célozgatás nem vezet sehova.Így tudni fogja,mi bánt Téged,és nem vagdalkozás lesz belőle,hanem megbeszélés.Ha meg ezután sem történne érdemi változás,gondolkodnék a kapcsolat jövőjén.

Ugyan már. Legtöbb ilyen esetben nem is te tudod a névnapot, hanem csak ránézel reggel a digitális vagy analóg naptárra és látod. Persze van, akinek beidegződött, de teljesen felesleges tudás. Nem attól leszel boldog, hogy egy szerencsétlen kicsit feledékeny embertársadat kínzod (lelkiismeretét, mert van neki). (NEM tetted jól: alátámasztás=>) Hidd, el ős is tudna olyat kérdezni, hogy csak nézel. Nem kifogás, hogy ez javítja napjaidat. Inkább ne görcsölj azon, hogy milyen rossz volt, van és lesz az életed. Mert rendben mindenkinek vannak problémái. De attól hogy kreálsz evvel is egy újat nem lesz jobb. Foglalkozz a pillanattal. És onnan tudod, hogy boldog vagy, hogy egyre több részletet veszel, észre gyönyörködsz benne és a többi. Ez által az időt egyre lassabban telőnek fogod érezni. Tartalmasabb életed lesz, hidd el. Mert ez az egész ennek a mechanizmusnak a pótlására lett kitalálva. Következtetés: Vissza állítod, a természetest nem kell a mesterséges csökevényes pótlék. Továbbra is lesznek azok, akik bírálni fognak. De ez a görög, ókori római, buddhista tanokban megtalálható.