Idővel tényleg könnyebb lesz elviselni?
Ne gondolj cinikusnak. Tudom milyen az észbondotó hiányérzet, és a sajnálás. De én a karmában hiszek. Tehát abban, hogy minden egy előző élet tetteinek a következménye. És minden úgy van, ahogyan lennie kell. Nemcsak ez a földi, anyagi világ van. Van másik világ, ami csak abban különbözik a miénktől, hogy nem anyagból van, hanem lélekből, vagy más szóval energiából. Ott dől el minden, a lélekvilágban. És ott minden előre el van tervezve. És mindennek valami célja van. A cél pedig mindig valaminek a megtanulása.
Tudom, ez most nem vígasztal téged. De talán idővel, tényleg úgy érezheted, hogy minden egy felsőbb akarat által történik, és minden úgy történik, ahogyan történnie kell. Belenyugvást és felejtést kívánok.
És: van egy könyv, ami talán segít neked: Danielle Steal: Levelek Vietnamból. Egy újságírónő története, aki elveszíti a szerelmesét a vietnámi háborúban, aztán elmegy oda, majd újabb és újabb haláleseteken át megtalál egy másik nagy szerelmet.És úgy érzi, van értelme az életének.
szia!
az idő abban segít h meg tanulj nélküle élni....
de tessék talpra állni, a kedvesed se szeretne igy látni!!!!
sírj,ha éppen az esik jól...és ad ki a dühödet,mert haragszol a világra h ezt történt..menj a gyász minden szakaszán,keress rá itt a neten...de engedd el,az ő lelki békéje és a tied miatt is!
és ha ugy gondolod tényleg keress fel egy dokit!
kitartás!
Részvétem:-(
Ez borzasztó... Nekem is lennének ötleteim, hogy miket mondjak, de aztán belegondolok, mondani könnyű... Idővel egy kicsit talán tompul a gyász - bár én nem a szerelmemet vesztettem el, hanem egy barátot, aki 21 éves volt - és a drága nagypapámat, akit nagyon szerettem... Egyik 10, a másik 8 éve történt. Otthon ülni és egyedül gondolkodni a legszarabb, annál minden jobb. Bár azt a meditációt, amit írt az egyik előző, kipróbálhatod. Én többször álmodtam velük - túl racionális vagyok ahhoz, hogy higgyek a spiritualitásban, de néha az "élet a halál után"-elméletek mégiscsak vigaszt adnak, foglalkozz ezekkel, olvass utána...
Lehet, megvetendő, de én alapvetően inkább kerestem az alkalmat, hogy ne legyek egyedül, ne legyek otthon, ne gondoljak bele. Pszichológus segíthet - attól függ, milyenhez kerülsz, nekem 2 szarhoz volt szerencsém - gyógyszereket én sem javaslok, semmit nem érnek.
Az elmének szerintem magától van egyfajta önvédelmi mechanizmusa, ami talán idővel tompítja a gyászt. Csak azt tudom még mondani, Szabina biztosan azt szeretné, hogy élj, és valaki mást tégy olyan boldoggá, amilyenné őt, míg együtt lehettetek! :(
Én nem a páromat veszítettem el, hanem a legjobb barátomat. Fontosabbnak tartottam, mint vmi múló szeszélyt, vagy szerelmet. Mert erősebb kötelék volt köztünk. És nem tudtam, h beteg. Vagyis csak az utolsó stádiumban tudtam meg, addig takargatta, meg titkolta, mert féltett engem. Nem volt időm felkészülni a halálára. 2008 nyarán veszítettem el őt. Akkor ősszel még kínoztak sírógörcsök, letört voltam, depressziós, és nem tudtam mit kezdeni a hiányával. Még most is sokszor gondolok rá, várom gépiesen, h keressen, és nem történik meg. Majdnem 2 év telt el a halála óta, de még mindig nem sikerült elfogadnom teljesen, h ő már nincs velem. A tényt már feldolgoztam, a sírások már elmúltak (Nekem nagyjából 1 év volt, h teljesen le tudtam magamban zárni). De a hiányát nem képes pótolni semmi és senki. Nem is hagyom, és nem is tartok rá képesnek senkit.
De tényleg javul a helyzet idővel. Kinek kevesebb, kinek több időre van szüksége. De az idő minden sebet begyógyít.
Szívemből kívánom, h sikerüljön feldolgoznod, és megnyugodnod!
(24/L)
09:27-es vagyok, két gondolat még.
Az nem hülye frázis, h az idő segít, meg h az idő begyógyítja a sebeket. Tapasztalat. Nem azt mondtuk, h el fogod őt felejteni, és újra olyan leszel, mint voltál mikor még itt volt veled. De hidd, h az idő tud segíteni. Ez az egyik.
A másik pedig: egy közeli barátom veszítette el a szerelmét, a lánynak spontán leállt a szíve, és már nem tudták megmenteni. Én akkor írtam neki egy levelet az éterbe, amit szívesen megmutatnék neked is. Viszont ehhez szükségem volna a privát-üzenet lehetőségre, szóval írnál neked egy üzenetet, h megmutathassam?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!