Miért néznek hülyének, ha nem akarok gyereket szülni?

1 még érni fogsz és lehet megváltozik ez az elképzelésed

2 amúgy is túlnépesedés van ezen a bolygón DE ez az ország meg fogy

Nyugi, én 38 éves nő vagyok, s nem akarok gyereket! (Nincs is gyerekem).

Sőt: férjhez sem akarok menni, mert nem akarok mosni, főzni, takarítani egy pasasra is. A legtöbb pasas mondjuk meg sem érdemli mindezt.

Én sem szeretem a gyerekeket, nincs idegzetem hozzájuk. Egyik barátnőm 14 éves lányától rosszul vagyok, mert elképesztő a viselkedése! Ha az én lányom lenne, már agyonvertem volna.... Hazudozik, linkeskedik, a saját anyját hülyének nézi, cigizik, tán még kábítózik is, nem tud viselkedni, az idegeimre megy! Az anyja néha rám bízza, de mellőlem elmegy fiúzni, nem hallgat rám, én igaz, nem fegyelmezem, nem az én lányom, ugyanakkor az anyja (barátnőm) rajtam keresi, kérdezősködik (megértem, az anyja), de mivel a lány link, szófogadatlan, nem érdekel, de egyébként pedig idegesít, ahogy viselkedik.

Volt párkapcsolatom, de nem kívánom vissza, elhatároztam, hogy ha lesz pasim, maradjon csak a saját lakásában, én is az enyémben, így a legjobb! Gyerek végképp nem kell nekem. Nincs is a mai világra értelme szülni, a nevetséges fizetésre, gazdasági helyzetbe????

Én sem akarok gyereket, egyszerűen magammal szeretnék foglalkozni. Szerintem amúgy ez a jobbik eset, ismerek olyat akinek a szülei csak azért vállaltak gyereket mert húdejómóka, aztán mikor ráébredtek hogy felelősséggel jár a dolog, alig várták hogy felnőjön és elköltözzön..

Én pont emiatt nem akarok gyereket, nem akarok másért felelősséget vállalni, és igen, önző is vagyok, az időmet, pénzemet sem szeretném másra pazarolni és nem mellesleg a terhességfóbiám is van...

Lehet hülyének nézni de én így érzem jól magam. Ha valahova menni akarok, barátokkal lenni, akármi, nem az legyen már hogy a gyerek miatt nem lehet..

Egyébként engem nem érdekel mások mit gondolnak rólam emiatt, a barátaim nem néznem hülyének, mások véleménye meg nem érdekel.

29 éves vagyok, én sem akarok az elkövetkezendő pár évben biztos nem - később, 33-35 körül lehet. Leírom, mitől függ.

Van barátom, nem élünk együtt, de azt már megbeszéltük, egyiküknek sem az az elképzelése, hogy én majd mosok, főzök, takarítok rá, ő meg nem csinál semmit! Hagyományos szereposztásban, ahogy a legtöbb középkorú házaspárnál látom (ne haragudjon ez a korosztály, tiszt. kiv.) semmiképp nem akarnék én sem családot, gyereket - de optimista vagyok, és bízom benne, ahogy egyre több fiatalabb párnál látom, hogy VAN alternatíva, vannak olyan férfiak, akik kiveszik a részüket. Neveltetés kérdése is, de olyat is látok, hogy anyuci kiszolgált,elkényeztetett kisfia is erőt vesz magán, mindenből kiveszi a részét, mert szereti a párját. Manapság már egyre több pár megosztja a házimunkát,gyermekkel kapcsolatos feladatokat - így nekem is lenne kedvem akár gyereket is vállalni. De úgy, hogy én mindenről lemondjak, feláldozzam az életem, az álmaim, az egyéni érvényesülésem, ráadásul mivel nincs magamra időm, lerobbanjak, és ezt még a szememre is vessék, erre hivatkozva megcsaljanak, stb. - na úgy nem. Ezen az oldalon is sokat lehet arról olvasni, milyen "jó" is a hagyományos szereposztás, és a férjek mennyire "megbecsülik" az őket kiszolgáló feleségüket... :(