Kiszolgáltatottság, vagy egyedüllét?

Ennyire nem vagyok rossz matekos. :) Ha albérletben élnénk, egyikünk fizetése kapásból elmenne arra. Marad egy fizetés, ami éppen elég 3 emberre. Ezzel szemben, ha "bevállalom" (amit amúgyis terveztem) a hármat, ráépíthetek a telkemre. (A telek jó helyen van, örököltem nagyszülőtől, anyukám lemondott a javamra, így, ha szeretném megtartani anyámmal a kapcsolatot, nem adhatom el, mivel az ő édesapjáé volt, és jószándékból nekem adta, de kötődik hozzá, egy életre megharagudna, ha eladnám. Egyébként tényleg pesten, jó környéken található, gazdaságilag sem érdemes eladni, ha családot tervez az ember) Szóval, ha bevállaljuk a CSOK-ot, fele annyi menne el a házra (hitel, plusz rezsi), így akár a 2 gyerek is jöhetne kényelmesen, ott tartanánk, mint albiban egy gyerekkel. Na, de 3 gyereket "kell". Amivel szintén nem "járunk rosszul" (borzasztó így beszélni erről) mivel rengeteg támogstás jár rá, kezdve a családi pótléktól, az ingyen könyvig, ebédig stb. Tehát kijönnénk. De az zavar, hogy így csak ezekkel az állami támogatásokkal jönnénk ki. Mi van, ha valami csoda folytán beszűntetik? Kevés a magyar, nem valószínű, hogy bármely párt meglépné, de ha mégis? Jobb lenne, nem rászorulni pótlékra, meg ingyen könyvre, ha már tanultunk és rendesen dolgozunk. A 3 gyerek azért nem 5, vagy 10, nem hiszem, hogy nagyon elrugaszkodott vágy lenne. És mint írtam, 2 gyerekkel egy albérletben szűkösebben jönnénk ki, mint így.