A párom megunta a családi rendezvényeket, mit tehetek?
Már több éve együtt vagyunk,de ő a saját s az én családi rendezvényeimre se jár el,úgy mint névnap,szülinap,karácsony.
Ciki-e,hogy anyum párja,tesóm párja ott van,csak én vagyok egyedül,esküvőre se szeret eljönni így oda nem kísért el.Illetve normàlis e az hogy abszolut mindent magamnak fizetek tehát,ha bemegyünk belvárosba,akkor a benzinbe beleadok,külön kasszán vagyok.Nem akarok ráerőltetni dolgokat ,hogy kísérgessen ide oda mert akkor rosszabbat érnék el vele.A baràtnőim szoktak elkísérni ide-oda.
Ő inkàbb otthon ülős típus.
7-nek igaza van, jót nevettem rajta de tényleg igaza van.....mi ő, szexpartner, vagy agglegény bejárónővel? Mert hogy nem társad, nem párod az tuti.
És ne álltasd magad, megváltozni nem fog soha, akkor sem ha különköltöztök.
Fogászatra minek kísérgeted? Megérdemli??
De úgyis csak mentegeted, de te tudod mi a jó neked. Én nem élnék így az tuti!
1-es voltam
Ne haragudj, hogy ezt írom, de így kívülállóként nekem úgy tűnik, hogy csak egy cseléd vagy neki, aki kiszolgálja, de a háttérbe vonul. Nem tűnik úgy, mintha fontos lennél neki, hisz akkor elkísérne téged legalább egy esküvőre, vagy nagyobb eseményre (karácsony pl.). Hisz ezért a párod, hogy ilyen helyekre is együtt menjetek, meg bulizni is, meg akárhová. Nekem az exem pontosan ilyen volt, szóval nem kitalálom. Teljesen el voltam vakulva, mert 4 éve együtt voltunk, megszokás is volt a dologban, közben meg totál kihasznált, de nem hittem senkinek. Utólag jöttem csak rá, mekkora egy szemét ember volt, illetve akkor, amikor szakítottunk. Jól esett, hogy ki lett szolgálva a p.csája, főztem neki, takarítottam, mostam, volt kivel bevásárolni, vagy volt, hogy egyedül mentem el, és cipekedtem, és akkor még ott voltam az ágyba is neki, ha kellett, de ő se szeretett nagyon sehová menni. Pontosan ezért, mert leszart, csak bejárónőnek meg szexpartnernek jó voltam.
Azt mondod, lassan reméled különköltöztök és megváltozik. Szerinted, most őszintén, miért változna meg? Csak rosszabb lesz, hisz te is ott fogsz lakni, nyilván a magad környezetét rendben tartod, főzni fogsz, mert neked is enned kell, elmész mindent megvenni, mert szükség lesz rá a közös lakásban, így neki is jut mindenből. Miért lenne oka változtatni bármin is? Szerinted mi változna meg benne, ha utál bárhová is menni veled? Csak azért, mert együtt laktok, nem fog veled sehová elmenni, ha 6 év alatt ez egyébként is csak rosszabb lett. És ez még rosszabb is lesz, elhiheted. Mi se voltunk összeköltözve hálistennek, és milyen jól tettem, pedig én már gyereket is akartam, még jó, hogy nem lettem terhes. Szívhatnám most a fogam.
Ellenben szakítottam vele, totál megkönnyebbültem, megismertem nem is sokra rá a páromat, akivel 3,5 éve vagyunk együtt, de totál más ember, rengeteget utazunk, megyünk minden felé, soha nem ülünk itthon, és ő igazán, tiszta szívből szeret és megbecsül. Fél évre rá összeköltöztünk, és van már egy 3 hónapos kislányunk is. És nagyon nagyon jól tettem, hogy azt a szemétládát otthagytam, mert az életem pokollá tette volna. Ne legyen ilyen kicsi az önbecsülésed, te is pontosan látod mi a probléma, és szerintem csak megerősítést vársz másoktól, hogy ez így nagyon nem oké... Szerintem nem érzed jól magad ebben a kapcsolatban, és még egyszer leírom, ne haragudj, de én még most szakítanék vele, és "keresnék egy normálisabbat". Mert hidd el, hogy lehet találni normális pasit! Akármennyire is úgy tűnik most, hogy nem tudnál mást elképzelni magad mellé, hidd el, hogy lehetséges...én se tudtam elképzelni, hogy nekem valaha más akadna, erre tessék...és milyen jól tettem, hogy léptem!
A válaszokat olvasgatva, nagy szerencsém van a nejemmel.
Nincs neki ilyen megálmodott családmodellje, mint a válaszolóknak.
Elég neki, ha boldog vagyunk egymással és nem akar semmi olyat rám kényszeríteni, amitől rosszul vagyok. Természetesen ez fordítva is igaz.
Kedves 17, ha a feleséged élvezi, hogy nélküled megy mindenhova, tegye.
Itt villogsz, milyen jó ember vagy, miközben elítéled azt, aki nem társas magányra vágyik. Tudod, nem vagyunk egyformák. Én utálom a sógornom, lenéz, megaláz, mert szerinte egy ápolónő semmit sem ér (akkor jó voltam, mikor csecsemő mellett ápoltam a beteg apját). A férjem tudja ezt, a kötelező alkalmakkor megy csak, mert tudja, hogy nekem rossz. Ő ezt vállalja miattam, én meg miatta legalább ilyenkor erőt vestek magamon.
Nem mindegy, hogy együtt élünk vagy egymás mellett.
Itt 2 probléma is van, az első megérthető hogy nem szereti a családi rendezvényeket, főleg ha az nem a saját családja ezt fogadd el.
A másik hogy ha bementek a városba és kifizetteti veled a benzint az röhejes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!